2010. november 7., vasárnap

szüneti összefoglaló.:)


Hát gyerekek nehéz kérdés, hogy milyen szünetem volt. Először azt hittem itt a hawaii Dj napszemüveg, minden szuper lesz. Azután rájöttem, hogy ha igazán belegondolok szét kell tanulnom magam, ha a következő időszakban jutni akarok valamire. És valóban, rengeteget tanultam, többet, mint azt bárki egészségesnek tartaná, és hogy őszinte legyek, még így sem vagyok szinte semmivel kapcsolatban tökéletesen nyugodt. Néha elgondolkodom, mi lett volna, ha nem tanulok? De most komolyan. Viszont az is igaz, hogy ezen tökéletesen felesleges töprengeni, annál jóval erősebb a lelkiismeretem, minthogy ne tanulnék egy ilyen időszak alatt semmit. Reméljük mégis lesz ennek a gürcölésnek valami eredménye. Nagyon remélem. Ám mielőtt komolyan sajnálni kezdenétek, (akart valaki egyáltalán?:D) azért hozzá kell tennem, hogy legalább ennyi kellemes élményem is volt. Tény és való, hogy szinte nem volt olyan nap, amikor ne tanultam volna, DE! Minden nap soká alhattam, ami önmagában egy áldás. Ez egy hét alatt háromszor láttam a párom, ami lássuk be azért nagyon szuper tud lenni. K. -val is találkoztam, egyszer meglátogatott itthon, egyszer elmentünk együtt vásárolni. (Ajándék vásárlás.) Ez, be kell vallanom igazán jóleső volt. Ezen felül volt egy váratlan, de annál fantasztikusabb születésnapi meghívásom, (amin K. is jelen volt) amit viszonozni fogok márciusban és nyáron. No és volt néhány igazán párját ritkító telefon beszélgetésem is, ami igazán megérte, különösen most, hétvégén. És talán visszataláltam magamhoz kissé írás szemszögéből. (?)

Jelen pillanatban így este persze rajtam van a frász, hogy mi lesz a héten, mert ilyenkor az ember elszokik a hétköznapoktól. De igyekszem nem idegeskedni, és különben is biztos minden rendben lesz. Összefoglalva jó kis hetet zárok, és remélem semmi rosszabb nem vár. Szép estét srácok!:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Könyvajánló: Lytons trilógia








Az 1920-as években kezdődő, majd három évtizeden és a II. Világháborún átívelő történet egy család életét követi nyomon. A Lytton dinasztián belül egyre több konfliktus érlelődik, miközben a történelem is egyre sebesebben sodorja őket magával.
Fordulatos családregény. Olyannyira, hogy 700 oldala ellenére nehéz letenni. Az utóbbi időben pedig, sajnos nem túl gyakori, hogy egy könyv képes legyen ezt elérni. A sodró lendületű, eseménydús regény nemcsak egy kis közösség életét, de a történelmi korszak fájdalmas tükrét is az olvasó elé tartja.
Celia Lytton anya és kemény üzletasszony, aki életét a család könyvkiadójának szenteli. Ikerlányai, Adele és Venetia, ezüstkanállal a szájukban születtek, gondolataik 18 éves korukban is csak a ruhák körül forognak. Adoptált testvérük, Barty, éppen az ellentétük, folyamatosan próbál kiszakadni a számára nyomasztó környezetből. A II. Világháború azonban nemcsak az ő, hanem a család többi tagjának, barátainak életére is felhőket vet, és miközben múltjukból féltve őrzött titkok kezdenek előkerülni, és minden erejükkel új szerzők és művek felkutatásán dolgoznak, a háborús világban meg kell tanulniuk újra élni – másképpen, más értékrenddel.
A Viharos évek utolsó lapja után sajnáljuk letenni a könyvet, olvasnánk még tovább. Szerencsére ezt hamarosan meg is tehetjük, sőt. A regény egy trilógia második része, mely azonban önmagában is megállja a helyét. Ha elolvassuk, kíváncsiak leszünk az előzményre (a Lázas évek már kapható), és várni fogjuk a folytatást.Penny Vincenzi regénye az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg

FORRÁS: http://www.kultography.hu/2011/08/26/egy-csalad-tele-titkokkal-%E2%80%93-viharos-evek/