2011. április 30., szombat

a tökéletes ballagás♥





Úgy érzem meg kell örökítenem a tegnapi csodálatos napot, amíg friss az élmény. Ám sajnos nincs rá időm, hogy normálisan leírjam.. ezért bemásolok egy msnes beszámolót így valami benyomásotok mégis lesz, és majd finomítok rajta ígérem. Egy szó mint száz elnézést a porías fogalmazásért, de igyekezzetek arra koncentrálni, hogy ez életem egyik legszebb napja volt és ez a lényeg.:)











hááát, ugye az egész négykor kezdődött, de nekem már háromra
*ott kellett lennem.. gyünyörűen fel virágozva a suli, mindenütt orgona, aminek imádom az illatát, és mindenhol virágokból kirakva, hogy 12. c
*nagyon szép volt. A legjobb barátnőmmel Mártin kívül már ott volt, felmentünk engem ott már egy levél várt a volt ált. iskolai ofőm levele
*ott volt egy kis holt idő, fényképeszkedés, beszélgetés, meg ilyenek
*Aztán átmentünk a templomba, előtte találkoztam Mártival akinek kurva jó volt a haja(L) és segített nekem újra felrakni
*a díszvirágomat egy kis fehér csokrot amit ugyan egyszer
*már jól feltűztem, de öngyilkos akart lenni.. átmentünk misére amit
*az a pap tartott aki engem meg a tesóimat keresztelt és a nővérem esküvőjén is
*tartotta a ceremóniát:DDű
*aztán rengeteg beszéd következett a suli udvaron: Gyóni, aztán a diákönkormányzat elnöke (meglepődtem, az jó volt) meg az énekkar, meg egy vers, meg a polgármester.. ja, és kifelejtettem, hogy a beszédek előtt még
*négyszer végigmentünk a sulin, naaagy örömömre, imádtam emeleteket mászni magassarkúban egy kazal virággal:D
*de végülis jó volt:D utána meghallgattuk az ofőt már a
*teremben ő nagyon frappáns volt mert
*érdemben előző nap már elbúcsúzott tőlünk
*aztán mindenkitől elbúcsúztam, és jöttünk haza:) ajándékátadás:D szüleim megleptek egy gyönyörűséges, bronszínű kis toshiba notebookkal amit még
*el kell keresztelnem, és amibe szerelmes vagyok:) ezt úgy szülőktől nagyszülőktől meg tesóktól és a sógoromtól kaptam közösen de nagyon rendesek voltak a
*sógorom szülei is eljöttek, ami elég nagy szó mert kanizsaiak, és megleptek egy kis laptoptáskával meg parfümmel, nem is vártam, hogy a virágon kívül ajándékot is hoznak:)
*meg itt voltak keresztszüleim is, hozzájuk nagyon kötődöm, remek a humoruk, meg unokatesóm ( a
keresztszüleim anyuék unokatesói) és kaptam tőlük egy ezüst cicát formázó kitűzőt:)
*az ő viráguk a második kedvencem, mert vidám színes:)
*a mai napot tanuláson kívül azzal töltöttem, hogy a dísztáviratokat raktam ki a falra, nagyon örültem nekik:)
ja, és természetesen itt volt barátom is, talán neki örültem a legjobban:):)
*meglepett egy kis, nagyon édes ezüst nyaklánccal, ami mindenhez illik és még szép is, most is viselem
*az egyetlen keservem, hogy ugye nagymamám nem lehetett itt, és
*úgy alakult, hogy nagybátyám megbetegedett.. de ettől függetlenül az egész
*nagyon hangulatos volt, élveztem. A kaják is jók voltak, és jó volt a barátokat újra látni így kis szünet után.. minden happy, ha nem gondolok a hétfőre;)

Ui: EZÚTON IS NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM A BARÁTAIMNAK A RENGETEG SEGÍTSÉGET! Ők tudják mire gondolok:)

2011. április 28., csütörtök

némi kreatív zene:)

http://www.youtube.com/watch?v=MAY1UoQYMHk

Nézzétek meg, szerintem fantáziadús. Szép a zene is, de leginkább a klipp ami megfogott. Mostanában olyasmiket keresek, amiben fantáziát látok, és ennek ti vagyok az áldozatai.:) Tegnap volt szerenád, majd annak is szentelek egy teljes bejegyzést is, de most, hogy közeledik az érettségi, az idegállapotom nem alkalmas arra, hogy hosszabb dologba kezdjek. Remélem ez is megfelel!
Bye:)

2011. április 23., szombat

boldog nyuszit emberek!:)



Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek! Egyetek igyatok, fesstek tojást, locsolkodjatok, és tanítsátok meg a kicsiket miről is szól ez igazán mert a napokban hallottam hogy az emberek 30%-ka tudja csak. De lényeg, hogy érezzétek nagyon jól magatokat ebben a szép tavaszi időben. Egyszóval: boldog nyuszit mindenkinek!:)

2011. április 21., csütörtök

nyugodt, művészi meló:)

Lehet, hogy hülyének fogtok nézni, de én el tudnám viselni ezt: http://www.profession.hu/hu/allas/zen-mester-dorottya-udvar-budapest-395674 oké nem ez álmaim netovábbja, és nyilván nem erősségem a lotuszülés meg a kertészet.. de el tudnám viselni. Fantáziadúsnak tartom, azonkívül valahol mulatságosnak, hogy egy ilyen komolynak kitkiáltott álláskereső honlapon ilyet is találni. Bár lehet, hogy velem, meg a lehetetlen nagyvárosi, rohanó énemmel van baj, hogy nem tudok teljesen komolyan venni egy ilyen poziciót... Minden esetre még mindig nagyon rendhagyónak és menőnek tartom:)

2011. április 20., szerda

lehet, hogy elsőre infantilisnek tűnik.. de...

de szerintem egész kreatív, nekem tetszik. nézzétek!

http://budapestavantgarde.blog.hu/2011/04/16/a_francia_utcamuvesz_aki_szeret_elszorakazni_a_varosi_elemekkel_oakoak?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=twitter&utm_campaign=blhshare

jó persze, el lehet vitatkozni rajta, hogy az ilyesmi mennyire nevezhető művészetnek, és mennyire inkább rombolja Budapest öszképét meg a többiek.. de szerintem a grefiti parkokkal sincs semmi gáz, és ha úgy nézzük ez is ötletes:)
Szép napot mindenkinek!

2011. április 17., vasárnap


Ezt találtam, és mivel teljesen egyetértek vele, gondoltam, megosztom veletek:)

possible...


Hát, emberek, túl vagyok a nyelvizsgáááán.

Hááát. Szóbeli:

Nahát, amikor odaértem már tiszta ideg voltam, bár jót beszélgettem Helgával. Nem sokkal az után, hogy odaértünk anyukámmal, leszólítot egy olyan 30 körüli csaj, hogy 3-ra jöttem? Mondtam, hogy igen, és kiderült, hogy ő is, szóval együtt leszünk. Aztán ahogy telt az idő (mert kiderült, hogy hogy csúsznak,) egyre nyugodtabb lettem. A csajról kiderült, hogy német tanár, nehéz a németről az angolra átállnia, mert mindig a német szó jut eszébe angol helyett. Beszéltünk a témakörökről, és kideült, hogy egy csomóról nem is tudott:O Oké, mikor már 40 perces késésben voltak, végre behívtak minket. Addigra már tiszta ideg voltam, a csaj aki amúgy aranyos volt, rámragasztotta az ideglelést. Egy olyan harminc körüli pasi meg egy idősebb nő volt benn. Elrizsázták hogy megy a vizsga bár én ezt már tudtam K.-tól meg egy másik barátnőmtől, Felolvastuk az azonosító számot (amit a csaj tőlem tudott meg, hogy kell, még előtte:O), és fel kellett tennünk pár kérdést egymásnak, amit ugye nem osztályoztak. Most már nem tudom megítélni, (tudod minél távolabb vagy egy eseménytől, annál bizonytalanabb is, legal. én így vagyok vele..) de akkor biztos voltam benne, hogy én kérdeztem többet tőle. Itt volt egy rossz kérdésem, azt tudom, még jó hogy az elején volt, de amúgy jól ment. Aztán beszélnem kellett az emberi kapcsolatokról, azzal nem volt gond, a médiáról, meg a média káros hatásairól a családban:) Aztán volt két kép, egy fiatal anyuka két gyerekkel, meg egy szépen megterített hosszú asztal. Erről beszélgettünk, és kb. ennyi. Abban biztos vagyok, h. meglett, de furán bizonytalan vagyok, nem tudom, milyen magasan:) De mindenképpen nagyon szuper érzés volt! Amikor kijöttünk a csaj azt mondta, hogy mennyit beszéltem kb. szófosásom volt:D Ezért reménykedem... mert ő mégis idegen és ha ő így látta... talán csak meglesz:D Azt hittem, hogy megkönynebbült leszek, de a pozitív élménytől csak még inkább aggódom a többi miatt:D Annyira, de annyira jó lenne, ha az egész meglenne!(L) Miután hazaértem, angolul néztem Micimackóóót:D

íRÁSBELI: szóval, odaértem nyolcra, K.-val meg egy csomó ismerőssel együtt. Megkaptuk a szöveget, hálát adtam az égnek, hogy nem szakszöveg. Egy pasiról szólt, egy kamaszról, akinek a szüleinek nem tetszik a barátnője... a másik egy indonéz nőről. Könnyű volt, értettem, mégis ettől a vizsgarésztől félek a leginkább, hogy nem lesz meg. Aztán volt két levél, abban reménykedem, hogy az jó lett. Az egyik az ideális munkahelyről szólt, a másik meg, hogy rendeltél vmit neten és nem az jött.. éss meglepetésemre, a listening se volt halálos, roosevelt kirándulásáról szólt, meg egy gyerekkönyvről... attól féltem amikor mentem.. de most valamennyire reménykedem.

Hát, ez most a helyzet. Most futok ebédelni! helloo, everyboody:D

2011. április 13., szerda

fuck.

félek félek félek félek félek félek félek félek félek félek. pénteken nyelvizsgázom, és sikerülnie kell. És amíg mindezt leírtam, pont berakhattam volna a CD-t a listenighez. Remélem szerencsét hoz ez a vers, amelyet egy barátom írt.



Csakhogy valami szép is legyen. -Arthur Rimbaud továbbsétál- Ment és két ökle két ronggyá rohadt zsebébenA köpeny a vállán már eszmévé szakadtMegrogyott szívvel menvén az ég alattNem álmodhatott hejh! szerelmet senki szebben! A kuksolók a bajszukat a szekrényből kidugtákItt ott pajzánul faun-fej villogott S Arthur szívében úgy gyűrűztek a bús borokMint barna évgyűrűk, vagy hopsza! balerinák. És hogy bűnhődött! Köntöse kigombolva tövigS bocsánatos bűnök füzéreitMormolta magában az abszint éjszakában De nagy-nagy szerelem borult szívére táganS a zöld erdőkön át ment csak tovább, továbbcigánymód - s boldogan. Akár egy nő nyomában. (Vörös Péter.) --- Tisztelettel és szeretettel a nagy Mesternek Arthur Rimbaudnak.Ehhez az íráshoz szó szerint felhasznált versei: Kóborlásaim, Esti Imádság, Tartuffe bűnhődése, Élmény, A kuksolók, A szekrény, Kis szerelmeim.

2011. április 1., péntek

bombarobbanásig 15 nap...


Bizony. Az az igazság, hogy nyelvvizsgáig tizenöt nap van, érettségi szünetig pedig még kevesebb. Furcsa módon "csak" néha vagyok nagyon ideges. Aztán lenyugszom. Az érettségik közül - biztosan mondtam már - a töritől félek a legjobban. Amikor általános iskolába jártam, az egyik kedvenc tantárgyam volt. Remek tanárunk volt, én pedig rendkívül kiváncsi voltam, és a tárgy maga is jól ment. Aztán gimnáziumba kerültem, és kifogtam egy nagyon, nagyon jószívű, igazán humánus történelem tanárt - aki azonban egyszersmint nagyon engedékeny is. Ám, hogy ne csak mindig a tanárt hibáztassuk mindenért, be kell vallanom, hogy ha nem élvezetesen adnak elő valamit, vagy nem vagyok irányában olyan szinten elkötelezett mint az irodalom felé - eőtör belőlem a lustaság, és most, gimis éveimben is ez történt. Eleinte még nagyon lelkes voltam, meg akartam mutatni, hogy az új körülmények között is helyt tudok állni, és így is volt. Nagyon könnyen szereztem jó jegyeket. Azonban a jó előadásmód, amihez általános iskolában hozzászoktam, elmaradt. Ígyhát bennem is csak annyi maradt, ami a lehető legjobb jegy megszerzéséhez szükséges volt - a kedves tanár engedékenysége miatt ez nem volt sok. Most pedig így a történelem érettségi előtt pontosan ezért igencsak stresszes vagyok. De ki fogom hozni magamból a lehető legjobbat, és ha ezt megtettem, nem tehetek többet. Az irodalom érettségitől már kevésbé félek. Igaz, négy év alatt két tanárunk volt, két két évre más. De mindkettő tehetséges, igen jó előadó, és én emelett imádom is az irodalmat. Különben is megfeszítve kell tanulnom, mert minden héten dolgozatot írunk, jövő héten speciel kettőt is. Lényeg a lényeg, az irodalomban bízom. Az angol már egy másik történet. Ha őszinte akarok lenni magamhoz, szeretem az angol nyelvet. Nem állítom, hogy olyan kiemelkedő tehetség lennék a nyelvekben mint a két nővérem, (ők tényleg kiugróak, és ezért büszke is vagyok rájuk,) de egészen jól megy nekem is. Annak ellenére, hogy az angol nyelvtanra azt mondják, egyszerű, én nem szeretem, és inkább beszédben értetem meg magam, reményeim szerint tökéletesen. Igazán félek az angol nyelvizsgától, ami mint említettem a bejegyzés elején, 15 nap múlva lesz, mivel azt mondják - és a gyakorló tesztek és könyvek kitöltése közben én is úgy éreztem -, hogy ez koránt sem mindig tudás, hanem szerencse kérdése is. De azzal bíztatom magam, hogy HA sikerül a nyelvizsgám, akkor az angol érettségivel egyáltalán nem lehet gondom.

Itthon is pörögnek az események, van miért aggódni, de a kezdethez képest már itt is alakul minden, szóval egészen derűs vagyok. A sok aggódásnak egyetlen előnye mégis van: Ha a harmadik, a jelentkezési lapon általam megjelölt szakra vesznek fel, annak is örülni fogok. Eddig nem szerettem volna úgy Isten igazában, és most is a komm. szakot v. az andragógiát szeretném inkább, de valami mégis megváltozott. Ez a szóban forgó harmadik szak egy szociális, speckó szak, és most, hogy láttam, milyen kétségbe esett lehet egy család szaksegítség nélkül, és milyen nagy megkönnyebülés lehet egy szakember megjelenése, már ebben is látok perspektívát.

Látjátok, mindennek van jó oldala.:)

Most futok, mert angol órám lesz. Legyetek jók!:)

Könyvajánló: Lytons trilógia








Az 1920-as években kezdődő, majd három évtizeden és a II. Világháborún átívelő történet egy család életét követi nyomon. A Lytton dinasztián belül egyre több konfliktus érlelődik, miközben a történelem is egyre sebesebben sodorja őket magával.
Fordulatos családregény. Olyannyira, hogy 700 oldala ellenére nehéz letenni. Az utóbbi időben pedig, sajnos nem túl gyakori, hogy egy könyv képes legyen ezt elérni. A sodró lendületű, eseménydús regény nemcsak egy kis közösség életét, de a történelmi korszak fájdalmas tükrét is az olvasó elé tartja.
Celia Lytton anya és kemény üzletasszony, aki életét a család könyvkiadójának szenteli. Ikerlányai, Adele és Venetia, ezüstkanállal a szájukban születtek, gondolataik 18 éves korukban is csak a ruhák körül forognak. Adoptált testvérük, Barty, éppen az ellentétük, folyamatosan próbál kiszakadni a számára nyomasztó környezetből. A II. Világháború azonban nemcsak az ő, hanem a család többi tagjának, barátainak életére is felhőket vet, és miközben múltjukból féltve őrzött titkok kezdenek előkerülni, és minden erejükkel új szerzők és művek felkutatásán dolgoznak, a háborús világban meg kell tanulniuk újra élni – másképpen, más értékrenddel.
A Viharos évek utolsó lapja után sajnáljuk letenni a könyvet, olvasnánk még tovább. Szerencsére ezt hamarosan meg is tehetjük, sőt. A regény egy trilógia második része, mely azonban önmagában is megállja a helyét. Ha elolvassuk, kíváncsiak leszünk az előzményre (a Lázas évek már kapható), és várni fogjuk a folytatást.Penny Vincenzi regénye az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg

FORRÁS: http://www.kultography.hu/2011/08/26/egy-csalad-tele-titkokkal-%E2%80%93-viharos-evek/