Directed it: Pounds and alcohol

Ha valaki esetleg nem tudná, igen vicces szituációt tud eredményezni, ha beszélgetsz valakivel telefonon, aztán hirtelen elmegy a hangod. Eddig én sem tudtam milyen mulatságos az ilyesmi tekitve, hogy telefonon keresztül nem tudsz mutogatni ugyebár... Sose bánd. Minden esetre, ha nem szuperál a hangod, elkezdhetsz gondolkodni azon, nincs -e vajon gége gyulladásod, bár, hogy azt honnan lehet szerezni, ne kérdezzétek, fogalmam sincs. Minden esetre nekem van, úgyhogy kb. egy hétig nem boldogítom a tanárokat... A változatosság kedvéért kissé aggódom emiatt, mert valahogy ilyenkor mindig előtűnik belőlem a kötelezettségét tudó kisdiák... Majdcsak elmúlik:) Mármint a kötelességtudás:) Meg majdcsak megoldom ezt is:) Amúgy éppen szeretet hiányban szenvedek:)

Érdekes quimbys hangulat:

"Lobog a hús a csontokon:széllel szemben a képzelet.Csak akkor lennék boldogabb,ha ránk olvadna a mennyezet,és tudnám, hogy te is élvezed.Gyertek szerelmesek, na rajta, rajta! Játsszuk el, hogy van pokol!Nem én vagyok az ördög,csak a magyar hangja.Rendezte: vér és alkohol.Nem veszekszem veleda szerelem zsoldján,én szerettelek, igaz, a magam módján."

Persze, hogy van pokol. Unalomnak hívják. Éppen most élem át:)

'Ó ti, kik éltek józan értelemben,lessétek, mily tan látható keresztül,elfátyolozva különös rimemben!"
[Pokol IX. 61-63]

Pokol.

Halál.

Érdekes kérdések.

Gondolkodó hangulatban vagyok

Miért félünk a haláltól?

Talán a büntetéstől félünk

Talán mert itt kell hagynunk azokat akiket szeretünk.

Vagy azért mert nem ismerjük

De az ember logikátlan.

Mert ha nem ismerjük

Akkor lehet jó is nem?

Ti mit gondoltok?

Érdekelne.

green five minutes

Az a nagy helyzet, hogy bár tegnap este volt egy rosszabb élményem, nem sokkal az után, hogy a bejegyzést írtam, túl vagyok rajta. Nem tudom, mennyire megoldható, mennyire nem. Azt nem mondhatom, hogy nem érdekel, mert amint nagy flegmán rávágnám, " le van szarva..." máris megszólal belül az a bizonyos idegesítően őszinte hang "'de igenis fontos!" Nem tudok igazándiból mit kezdeni ezzel. Annyit tehetek, hogy óktóber 20 körül teszek egy lépést, addig, és azután csak várni és fohászkodni tudok. Ettől függetlenül azonban minden rendben! Boldog vagyok és jól vagyok. Valahogy majd csak megoldom ezt is. Ami a művelődésem illeti, vannak kisebb bukkanók, de nem lesz vele semmi gáz, a végeredmény szép lesz. Ennek most semmi értelme nem volt, de írhatnékom támadt:D Visszatérő dallamok....Ajánlom szerettel:)

http://www.youtube.com/watch?v=KlpPvtr36so

Happiness, you are going out with me tomorrow?

Boldog vagyok. Komolyan. Teljesen. Tökéletesen. Ne higyjétek, hogy most hirtelen egyik napról a másikra minden problémám megoldodott. A legtöbb dolog ugyanolyan. A legtöbb dologtól félek, és szeretném teljesíteni, és társai, de... csodálatos napom volt. Félrerakhattam mindent. És láthattam... Úgy volt jó minden ahogy volt. Nem változtatnék semmin, ha valaki azt mondaná nekem, hogy visszapörgethetem az időt és újra kezdhetem ezt a napot. A holnaptól persze félek, mert teljesítenem kell, és ha az előző próbatétel nem sikerült, akkor önként kell odaállnom a következő elé, és vállalnom, egy életem egy halálom, mert teljesíteni kell... De tudjátok mit? Vállalom. Ha néha lehet egy egy ilyen napom, én Isten bizony vállalom az ilyen megrázkódtatásokat. Még azt se kérem, hogy mindig, mindig ilyen legyen... Csak néha... Hogy tudjam, hogy nem álmodom, és hogy érdemes. Onnantól mindent megoldok, még ha a lehető legkevésbé sem tűnik megoldhatónak, és különben is mindent elcsesztem előtte, akkor is. Higyjétek el nekem, hogy ha az élet néha ad egy ilyen napot, teljesen elfelejthető, minden másik nap, amikor az ördöggel játszol kártyán, és ő elnyeri minden tétedet. Mert néha mindenkinek kedvezhet a lapjárás. Néha neked is lehet jó lapjárásod. Néha ragyoghat rád is az ég.
,,A boldogság egy pillangó. Ha kergetjük, kisiklik a kezünk közül, de ha csendben leülünk, az is lehet, hogy leszáll ránk." This is a beautiful day. Will the tomorrow be like this?

Blackly the snow-white one...

Megint kicsit szétesve, ugyanakkor boldogan. Ahogy a kedves közönség nyilván már észlelte, hangulat ember v agyok. Sokat gondolkoztam azon, hogy aki valami csoda folytán olvassa ezeket a sorokat, biztos mániákus depressziósnak gondol. Furának is gondolhat, de azt nem bánom, a fura emberek lehetnek nagyon érdekesemk is nem?:) Pedig az igazság az, hogy nagyon vidám személyiség vagyok az életben, aki más búját, baját szokta hallgatni, és maga általában könnyed. Csupán arról van szó, hogy ide, ha rébuszokban is, de mindig azt írom le, ami a lelkem éppen nyomja, mert azért én is érző lény vagyok többnyire, és mint már biztos, hogy mondtam az írás segít. Tudom, mindenkinek vannak olyan gondjai, amiket egyszerűen képtelen megoldani, de nekem alapelvem, hogy minden meg lehet oldani. Mostanában viszont egyre gyakrabban kerülök olyan helyzetbe, hogy ez bizony mégis megoldhatatlannak tűnik, és zavar különösen, hogy más kerül miatta bajba. Holanp fűltanuja leszek egy beszélgetésnek amitől nagyon félek, és ami remélem jól fog sikerülni. Biztosan így lesz. Látjátok? Bármilyen különös is, egy egészen kicsivel máris jobb, hogy mindezt leírtam. Ha a fenn említettet holnap nem vesszük, nagyon jó napom lesz, sőt a jobbnál is jobb... Only not release please. Never. And be happy. If all this is in one simply there may not be trouble! Je vous aime beaucoup...

Valaki játszik.. azt hiszem én..

Hello emberek, én újra itt. Az igazat megvallva, kicsit jobban. Oké, hülye, ne ijedj meg, nem hallotta senki, hogy kimondtad ezeket az őrült szavakat. Szóval, úgy gondolom, kezdenek rendben lenni a dolgok... Persze vasárnap még félek kicsit, de amint meglátom, minden jó lesz. Utána pedig valamikor októberben utazom, s akkor majd megint rettegek... De mindent meg fogok oldani! S különben, nagyon boldog vagyok. Kicsit aggódom miatta, de alapvetően megvagyok. Ez nagyon ködös bejegyzés lett, igaz? De nem baj, így nem adom ki senki magánügyeit, még a sajátjaimat se, én viszont tudom, hogy miről van szó, és könnyít minden az írás.

Most megint magam vagyok, vidám beszédes, gondolkodó, nevetős, bolond. Rájöttem, életemben sokadszorra, hogy az élet egy játék. Igaz, néha vérre menő játék, de azért csak játék marad. Szivárványt kell nézni, csillagokat, fűben kell boklászni, mézes málnás páleszt kell inni, nagyokat kell sétálni és nevetni, és jó könyveket kell olvasni... Az elmúlt egy hétben többször is rácsodálkoztam milyen mulandó az élet. Láttam két embert, akik világ életükben összetartoztak, és márra már egymás nevének felidézése is nehezükre esik... Nem vagyok az az élj a mának fajta, legalábbis a mondat rossz értelmében nem. Én igenis szeretek tervezgetni, szeretem tudni, hogy mit kell tennem. De annyi csodát akarok bezsufolni egy napba amennyi csak belefér, hogy ha véletlenül elkapna egy nagy két lábon járó almáspite, ne bánjak semmit. Már így is túl sok mindent bánok. Mindezt szépen lassan, nyugisan sétálva akarom megtenni, hogy mindenre legyen időm. Tudom fura lehet ezt olvasni, de ma (és már pár napja.) ilyen a hangulatom. Azt ajánlom, srácok, legyetek minnél többet azokkal, akik fontosak netek, mindegy, hogy család, barátok, vagy szerelem.. - mert mire észbekaptok elillannak, mint a nyári szellő.

Üzenném ezt mindazoknak akik nem hagynak élni a teljesítés fontosságával. Bennem van teljesítési vágy, nem is kicsi, de sokat érek bármely hivatalos okmánnyal, ha senki nem marad lassan, akivel az örömöt megosszam. Ehhez a beszükült látásmódhoz meg csak gratulálni tudok.

Timid...

Megvolt a tegnapi nap. A szertartás gyorsan lezajlott, a nővérem bájos volt... De hogy őszinte legyek, ez engem abban a pillanatban csak másodlagosan mozgatott. Valami egészen más töltötte be a lelkem, amit a címben is láthattok. Nem vagyok az a fajta, aki szíre szóra összetörik, kecses összeomlásról most sem volt szó. Csak aggódtam. Minden fajta döntést elfogadtam volna, mert én nem járok bilincsekkel... Ám folyvást az volt az érzésem, hogy valamit elrontottam. Már a kocsiban is odafelé az volt az érzésem, mintha egy félrészeg ördög ült volna mellettem... Az étteremben aztán, a nővérem észrevette, hogy gáz van, és kihívott sétálni. Édes volt. Egy telefonhívás után már kicsit újra embernek éreztem magam, és felvettem a sokadik házigazda szerepét. A gyerekeket mellesleg imádom. Volt ott egy három és öt év közötti kisfiú, mindenhová követett, és beszélt hozzám, tünemény volt. Azt hiszem, bármilyen fellengzősen is hangzik ez, nagy része volt abban, hogy én most itt irogatok, és nagyjából rendbe tudtam rakni a mozaik kép elkallódott részeit. Most még csak a délutánt éljem túl, tudjak jól beszélgetni, és ha a fenti vezetés is úgy akarja, minden rendben lesz. Kérlek add, hogy így legyen. Kérlek!

And I may send it until the half then drunk devil onto a warmer climate.

wedding:)(: :(

Ma van a nővérem esküvője. Hihetetlen boldog, és gyönyörű. Már kész a haja, tele apró, csillogó fehér gyöngyökkel. A házban kész bolondok háza uralkodik, ugyanakkor boldogság is lakozik itt. Minden tökéletes, és minden szép, és mindenki kedves.... És én is vidám vagyok, de... Bár itt lehetne velem! Ez a nap nem rólam szól, hanem a nővéremről, mégis én így lennék teljesen boldog. De mosolyogni fogok, és bájosan fogok viselkedni, mert ő a testvérem, és megérdemli. Nagyon nagyon szeretném, hogy boldogok legyenek. Egy olyan sráchoz megy hozzá, aki minden szempontból rendben van, és igazán kedvelem. Emlékezetes nap ez a mai, mégis fáj egy kicsit a szívem. Sok smst fogok küldeni Neki, (már küldtem is.) és az események minden apró részletét az emlékezetembe fogom vésni, hogy részletessen elmesélhessem Neki. Minden olyan, mint egy tündérmesében, ám azt tudom, hogy ha rám kerül a sor, akkor kisebb esküvőt szeretnék. Szegényeim, már így is nagyon idegesek, hogy annyi lesz az ember. Én meghitt, családias esküvőt szeretnék, néhány igazán közeli baráttal, és a rokonokkal, és ennyi. Az a véleményem, hogy attól, hogy valami csendes, még lehet eredeti, és emlékezetes. Még az a lehetőség is vonz, hogy lelépjek egy hajó segítségével (óceánjáró vagy vitorlás. Neketek melyik tetszik?:D) az akadékoskodó család elől, két db tanúval, valakivel aki a hajót vezeti, és Vele, és ezzel egy kicsiny polgár pukkasztást kövessek el. De ez nyilván csak a vadromantikus énem előtörése:)

Remélem, minden csodaszép lesz.

Le echo de menos...Le amo. Le amo mejor en todo esto. ¿Usted me oye?...

Zárjátok rám egy árnyas szoba ajtaját, hogy békében élhessek...

ez az idézet illik most a legjobban hozzám....

Sírni - mint egy gyerek

A Mester azt mondja: ,,Ha sírnod kell, sírj úgy, mint egy gyerek. Te is voltál egyszer gyerek és a sírás egyike volt azon dolgoknak, melyet megtanultál életedben. Mert életedhez tartozik. Soha ne felejtsd el, hogy szabad vagy, és nem kínos kimutatnod érzelmeidet. Ordíts, zokogj hevesen, légy hangos, ha odáig vagy - mert így sírnak a gyerekek, és ők tudják, hogyan nyugtatják meg gyorsan szívüket. Megfigyelted már valaha, hogyan hagyják abba a gyerekek a sírást? Valami más útra tereli gondolataikat, valami más eltereli figyelmüket egy új kaland felé.
A gyerekek gyorsan abbahagyják a sírást. Nálad is így lesz, de csak akkor, ha úgy sírsz, mint a gyerekek.(Paolo Coelho:A vándor)

Egy síma egy fordított.

Csak a kezemet figyeld, mert csalok.

Bár minden olyan egyszerű lenne az életben is, mint a kártyában!

Fekete fehér, igaz hamis.

Miért nem ilyen egyszerű?

Miért??!

Ugyanakkor...

Ha minden fekete meg fehér...

Színek nélkül mit ér az élet?

Semmit.

Nem leszek keserű.

Vidám leszek.

Engem semmi nem tör le.

Mégis mi bajom?

Remek családom van.

Klassz barátaim.

Konkrét céljaim

Jó sulim

És itt van nekem Ő

Mi kell még?

Semmi

Ha a kicsinyes keserűséget nem vesszük.

Márpedig nem vesszük, hallod?!

Boldog vagyok.

De bár boldoggá tehetnék mást is!

Őt.

Sikerülni fog!

Minden.

Mindig.

Hm. A mai napom tényleg édesen keserű volt

Eddig azt hittem értem az embereket, de talán tévedek.

Nem tudom.

Láttam őt és ez jót tett

De szomorúak voltunk

Van amit nem tudunk megoldani

Én szeretném, de azt mondja, nem lehet.

Lényeg, hogy itt van nekem.

Szeretnék segíteni de nem mindig lehetséges

Hát csak állok mellette, és vigyázok, ha lehet

Nagyon remélem, hogy minden rendbe jön

Csak az számít, hogy Ő boldog legyen...

Holnap lesz egy ünnep, de számomra ez is amolyan édesen keserű

De nem baj

Megoldom.

Mosolyogni fogok

Mert nagylány vagyok már

Szeretnék kislány lenni.

Szeretnék elzárva lenni a világtól vele

Nem szeretnék semmivel törődni

Nem hiányoznak az emberek.

Talán a barátaim.

De leginkább Vele szeretnék lenni

Bizonságban.

Meghítségben.

Zavartalanul.

Szeretnék egy világot álmodni magamnak Vele.

Lehet?

Lehessen.

Kérlek.

És kérlek... ne legyen baj.

Kérlek.

Kérlek.

Kérlek.

KÉRLEK....

Zárjátok rám egy árnyas szoba ajtaját, hogy békében élhessek.

S'il vous plaît! Et le merci...

Kérlek! És köszönöm...

Ez a két szó jellemzi leginkább a hangulatomat.

Egyrészt hihetetlen jó napom van, mert enyém a barátok legjobb és legdrágább csapata, akik előrehozták a névnapomat. Holnap nem leszek suliban, így megtartották ma... Édesek voltak, szóval nagyon nagyon köszönöm:)

Meghatározhatatlan hangulatban vagyok.

Mert akármilyen boldog is vagyok a barátaim miatt, történt valami nagyon rossz is. Megint tehetetlen vagyok, és ezt gyűlölöm. Félek hogy megbántok olyanokat, akiket szeretek... Vele akarok lenni... Azt akarom, hogy jól legyen, hogy minden jó legyen ésésésés... hogy ott legyen velem. Hát Istenem Tégy egy csodát, segíts meg, kérlek. Kérlek!

Je vous aime. Je vous aime mieux à tout...

Half perfect.

Tudjátok az élet különös egy szakácsnő, annyit mondhatok. Egyik nap minden rendben van, aztán hopp! Benne vagy a kloákában, úgy érzed, hogy megbántottál valaki nagyon fontosat, csalódtál valaki nem kevésbé fontosban, és nem tudsz mit tenni, hogy megint minden jó legyen. Hirtelen... minden szürke lesz, és csak egy érzés tanuskodik arról, hogy nem vagy teljesen üres, de az is olyasvalkihez kapcsolódik, akit megbántottál. Ezt hívják érzelmi vergődésnek, és ugyanakkor nem teheted meg, hogy a barátaiddal vagy bunkó, mert nem érdemlik meg. S különben ők igazán szeretetre méltóak:) Nekiállnak töri házit írni nekem adnának latin puskát... szóval édesek:P:D

És aztán ahogy jött a viharfelleg, úgy el is ment. Kiderült, hogy akit megbántottunk, azt nem bántottuk meg, akiben csalódtunk abban nem kellett volna, mert csak nem tudott pár dologról. Tudom, hogy most nagyon elmagyaráztam mindent, és nem tudtok semmit, lényeg hogy túl vagyok egy kisebb lelki zűrön, és minden rendben van már:)

Illetve majdnem minden. Van még, amitől félek, van amit rendbe kellene hoznom, és tartok tőle vajon sikerül -e ? NAGYON fontos lenne.

Mert vannak kisebb kudarcok. de a legfontosabb stimmel, és az a lényeg.

Hogy mi a legfontosabb?

Mindenkinek más.

Az, hogy boldog légy...

Horrible.

Iszonyú gyütrelmes helyzetben.

Sajnálom...

Nagyon nagyon sajnálom.

Valamit nagyon rosszul csináltam

Egyesek szerint nem az én hibám, de ettől nem bánom Kevésbé...

Aki szeret, az nincs többé egyedül, mert az, akit szeret, mindig jelen van. Aki szeret, az már nem akar többé a saját élete központja lenni. Engedi, hogy életének más legyen a középpontja, és ezt nyereségnek és boldogságnak érzi. Feladja önmagát. Olyan lesz, mint egy nyitott kéz, amely kapni akar. Aki szeret, annak van bátorsága ahhoz, hogy olyan legyen, mint akinek szüksége van valamire."

Igaz.

"?Az igazságtalanság mindig fáj,az igazság viszont mindig sokkal jobban fáj,mint az igazságtalanság.? "

"Emberi törvény lebírni mindent, és bátran menni tovább,még akkor is, ha nincsenek már benned remények és csodák."

"A virágnak két kedvese van, a levegő meg a fény - de a fény az igazi kedves. Afelé fordul, tárulkozik, s ha a fény búcsút vesz tőle, becsukódik és elszunnyad a levegő ölelésében"

Ma ilyen idézetek jellemeznek...

Strange, than the white panther

Nahát kérem szépen. Szeretném jelenteni, hogy ez egy tökéletes nap:) Láttam őt, aki a legfontosabb, beszéltem telefonon egy nagyon kedves barátnőmmel, és egy szót nem tanultam:) Najó, ez túlzás, mert tegnap előre megírtam az angolt, és így csak a faktos jegyzet maradt, meg a latin, és egy kis kémia (bioszra.) csütörtökre. De én ezzel még nem akarok foglalkozni, szeretném még ennek a napnak a varázsát élvezni... Nem akarok mást, csak... hogy ne múljon el... Tartson ez a nap addig, ameddig következőre látom....Félreértés ne essék, nem vagyok az a fajta, aki pink felhőkkel szegélyezve látja a világot, és két cm-vel a talaly felett lebeg.. Ám aki érezte már, milyen jó dolog valakihez tartozni, aki olyan mint Te, és aki minden hülyeségeddel együtt és anélkül is, magadért szeret... az tudja miről beszélek...

Más. Találkoztatok már jóindulatában tapintatlan emberrel? Én ma igen. Tudni kell, hogy elég sokat járok kép és könyvtárakba, kiállításokra, és más kulturális helyekre... Kb. a fél életem ebből állt eddig, lévén olyan a családom... S mint ilyen, nem szeretem, ha megkérdőjelezik a műveltségemet. Persze néhol foghíjas, és sokat kell rajta javíani mert jelenleg az én szememben nem ér semmit. De analfabétának ne nézzetek jó? Köszönöm. Tehát ha szabad így fogalmaznom: soha ne ítéljetek kinézet alapján. Akkor se, ha pasit/csajt kerestek magatoknak, és akkor sem, ha egy képtárban odasiettek valakihez mint teremőr, és feltételezitek, hogyaz illető éltetében nem nézett meg rendesen egyetlen rohadt képet, csak azért mert fiatal. S főleg, hogy ha az a valaki bizonyos szokatlan vonásain amelyekről nem ő tehet meglepődtök, NE hozzátok szóba. Tanácsadó rovatunknak vége.

Megint más. Voltatok már úgy valamivel, hogy egyrészt nagyon vágytatok rá, másrészt... volt egy is üröm az örömben? Én igen. És ajánlom kerüljétek el az ilyesmit....

Minden esetre hihetetlen klassz nap áll mögöttem, és ezt írásba kellett foglalni.

ó happy day

Halálosan fáradt vagyok.
És nagyon boldog
Mert mindjárt holnap van
És holnap látom azt aki a legfontosabb
Utána persze jönnek majd megint a kötelezettségek.
De azzal majd szembenézek ha jön.
És sikerülni fog.
Mert sikerülnie kell.
És mert eddig is mindig sikerült.
Most sem lesz másképp
De addig is... érdemlünk egy napnyi menedéket nem?
Egy napnyi boldosgáot...

Sleepy, kind, half free day...And sadness pursuing they who I love...

Megint én.:)
Álmos vagyok, pedig hála annak, hogy nincs suli (éljen a 70 éves suli épület!) 10-ig aludtam. Bár ha jobban belegondolok kipihent vagyok és vidám. Igaz hittant kéne tanulni mert érettségizni kellene belőle de nem gond:D Meg bele kéne szagolni abba a latinba is, csak úgy távolról, de nem baj... :) Mindezt majd délután.
Nyugodt hangulatban vagyok, és kb. egy hete először nem vagyok ideges.Hihetetlenül élvezem.:) Egyedül vagyok itthon, mert anyuék valami gatyát vesznek - egyedül, leszámítva aput, aki először elkergetett a gép elől, hogy pasziánszozhasson, pedig egy kellemes beszélgetés közepén voltam... Aztán kisvártatva megunta a játékot és elment tv-t nézni... De akkor a beszélgető partnerem már nem volt gép előtt... Szóval nagyon tudtam szeretni az őseimet... Majd este bepótoljuk. Addig is!

Közérdekű Közlemény Titnek!

If You need us any time, we're here. I know, I said this many times already,

but I cannot say something else. Do not be sad only!

És egy szám neki, meg még valakinek akit nagyon szeretek, csak mert valami kellemesre emlékezet, és most nagyon nagy szükségünk van mosolyra... Olyan igazira...

http://http://www.youtube.com/watch?v=u_tORtmKIjE

A safe little one is place. Or / and that safe place...

Éreztétek már úgy, hogy legszívesebben elbújnátok valami biztonságos, barátságos helyre, és jóóóó hosszú idieg nem jönnétek elő? Én most így ézem magam. Nem vagyok se szomorú, se fáradt, se semmi, csak - rám nem jellemző módon, - most nincs kedvem a nagyvilághoz. Általában nyílt vagyok, és vidám, de most picit visszahuzodó a hangulatom. Holnap persze megint más lesz, megint harcra kész leszek, és lelkesíteni fog, hogy küzdhetek a céljaimért. Tulajdonképpen most is így van, csak szívesen rejtőznék el úgy mint tegnap. Amikor amúgy csodálatos napom volt:) Meg is van a megfelelő személy, akihez menni lehetne, de ő csak hatra jön... Ha ő nincs, akkor általában az írás segít nekem - nem az ilyen nyilvános, hanem mesék versek írása... De ahhoz kicsit tényleg fáradt vagyok. Jelen bejegyzést is, csak azért írom, hogy legyen mi fellelkesítsen, mert hatig még meg kell tanulnom egy declinatiot. Na, nyomás.
Köszönöm, hogy meghallgattatok:)

This here the time of the tale...:)

Adrian Rookwhistle, a szegény sorsú angol fiatalember, bánatosan álldogál kis padlásszobájában egy koranyári reggelen. Halálosan unja eseménytelen és szűkös életét, melynek utolsó tíz évét jórészt egy kitűnő cég csemegeáruházában pergette le, tizenöt shilling hetibérért. Ám ez a reggel más, mint a többi. Mert, valamivel hét óra után, Adrian ajtaján végre bekopogtat a Kaland, egy elfelejtett nagybácsi furcsa hagyatékának lépében. S ettől fogva a fiatalember nem panaszkodhat rá, hogy életéből hiányzik az izgalom. Hangulatos vándorútja során egy rendkívül bájos, bár némi emberi gyöngével rendelkező elefánttal kettesben kocognak át Dél-Anglia kies tájain, s mulatságosnál mulatságosabb, noha nem veszélytelen kalandokba bonyolódnak. S mire minden elrendeződik, és hőseink végre révbe érnek, Adrian is megbékül a gondolattal, hogy ezentúl egy rokonszenves elefánthölgy társaságában töltse napjait


Okéééé:) Most nyilván nagyon hülyének néztek, de várjatok még az ítélettel. Ez amit fenn láttok gyermekkorom egy kedvenc könyve és írója. Gondoltam, megér egy bejegyzést, és szeretettel ajánlom figyelmetekbe. Első olvasatra a fülszöveg kissé gyermetegnek tűnhet, de valójában nem az. Határozottan mulatságos történet, egyáltalán nincs giccses tündérmese szaga. Nagyon is emberi vonásokkal felruházott szereplők, kissé apszurd kalandjai tárulnak elénk. Minden írói ambiciómat egybe véve, nagyon szeretnék egy ilyen könyvet lerakni az asztalra... Ez pedig sok mindent elmondd... Persze felbukkan néhány csodabogár is, de ha engem kérdeztek, az élet is sokkal sokkal érdekesebb és értékesebb a különcökkel mint nélkülük. . Én már csak tudom, magam is az vagyok:):D:P Mindezt pedig még pluszba feldobja egy jószívű elefánt közreműködése. Lehet, hogy erre ti leginkább csak legyintetek.. De.. Erre annyit mondanék, hogy jómagam éreztem már magányt egy EMBEREKKEL teli kórházi folyóson, ellenben kutya már ült mellettem míg sírtam, és cica is símult már az ölembe, megnyugtató dorombolás közepette. elefánt mindeddig még nem, de ki tudja, mi vár rám:). Tehát az a véleményem, hogy az állatokba gyakran több együttérzőbbek mint egyes "emberi lények.." Amúgy ha elfogadjátok a tanácsom, ha egy jót akartok enni, inni, vagy bolondos eszmefuttatásra vágytok a lélekvándorlásról... menjetek a Zenélő Rinocéroszba:) Megéri:)

Nem utolsó sorban, pedig kellemes olvasást kívánok..:)

Nem ide kapcsolodó megjegyzés... Én ma boldog voltam...

Than the dog in the car...:)

_Megtörtem eredeti elhatározásom, és mégis írok újra. Megmaradt az a gondolatom, hogy olyan témákat nem hozok fel, amelyek más személyes szvérájába ürkötnek, mégis írnom kell. Lesz idő, amikor megint kiábrándulok a nyilvánosságból, de addig hódolok az írás szenvedélyének, és néha néha igyekszem valami érdekessel is előrukkolni.

Hát, kérem szépen, megvolt az első hét, nekem ennyi elég is volt az iskolából köszönöm szépenXD Gyönyörű évnyitó mise, aminek a felét kinn töltöttük a lépcsőn ülve, hogy egy kis friss levegőt szívhassunk, mert a templomban a milliom ember mellett még fel is volt álványozva az egész kóceráj... De nem baj, így kell eztXD Aztán túl voltunk az első szívszélütésen a megszámlálhatatlan óra, és a plusz faktok miatt, de nem baj.. Ahogy egyszer valaki a fejemhez vágta a bölcsészetért meg kell szenvedni fiam.. Jó nem gond. Az irodalom fakt végülis elég érdekesnek bizonyult, ahogy nyilván a hittan is az lesz... A töri teremből véres csikót húzva fogok távozni, de legalább összeszedek valami műveltséget... Kedves tanáraim úgyis edzik az ideigimet rendesen, mindenféle közelgő dolgozatot emelgetve... Megint csak azt tudom mondani: nem gáz sose bánd.XD. Igaz ma 0. órában angolon majdnem elaludtam, dehát megesik az ilyesmi...

Holnap viszont kellemes napom lesz... Meglátogat valaki, aki tudja, hogy az esetek kilencven százalékában őszintén mosolygok, de azért van az az egy százalék amikor ez egy jól működő pajzsként működik, mert néha úgy érzem magam mint a kutya a kocsiban.. De az élet pont így szép és én élvezem...