hercegnők kétszeresen újragondolva

Nem azért, de a bejegyzés amit belinkelek szerintem úgy nagyon jó ahogy van:) Szerintem a két megemlített hivatkozást is olvassátok el, meg magát az egészet:)

http://alternativgirl.freeblog.hu/archives/2011/05/16/Annie_Leibovitz_Disney/

csak egy jó ajánlat.

Némi művészet nem teljesen elfogulatlanul mivel nagybátyámnak is köze van hozzá. Sajnálom, most nem tudok ezeknél normálisabb bejegyzéseket produkálni, túl ideges vagyok és túl sokat tanulok:)
Puszi.
http://hirszerzo.hu/reflektor/20110523_reflektor_varosligeti_to

M&M's avagy Művészet Másként:D

Tudom, fárasztó de megint találtam valamit ami egy kicsit alternatívan művészies, és meg kell osztanom Veltek. Na, mi a véleményetek? Ki mennyit tudna egyszerre megenni?:)
http://cre-art.blog.hu/2011/04/30/szoba_csokoladebol?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=twitter&utm_campaign=blhshare

Ballagás:)

Épp csak, hogy kiraktam a szerenádos bejegyzést, rájöttem, hogy az utóbbi időben annyira lefoglalt a tanulás, hogy még a ballagást se írtam le. Az az igazság, hogy számomra a ballagás annyira távoli eseménynek tűnt mindig is, hogy egészen elcsodálkoztam amikor már így csak egypár nap volt hátra addig. Minden esetre, a ballagás napján nagy felfordulásra ébredtem. Emlékeztem, hogy a két nővérem ballagásán is nagy volt a családi banzai, és anyukám nálam sem szervezte ezt másként.. Már eléggé régen kikültük a meghívókat is.. Volt néhány tiszteletpéldány, olyan embereknek, akiket kedvelek, és segítettek nekem az elmúlt 12 évben, de nem állunk egymáshoz annyira közel, hogy a ballagás családi részére is eljöjjenek.. de persze voltak olyanok is, akik nagyon fontosak voltak. Így kiment egy meghívó a tiszteletkörösek közül a tanító néninek aki különmatekon küzdött velem, az általános iskolai osztályfönökömnek, és még jónéhány másnak. A belső körből pedig nagyszüleimnek, nagybátyámnak, unokatesómnak, sogorom szüleinek, keresztszüleimnek, testvéreimnek, és barátomnak. Egy szó, mint száz voltunk páran:) Nekem már egy órával előbb kellett odamennem a suliba, mint amikorra a meghívó szólt (aminek az igényességével nem voltam és vagyok kibékülve) mivel nekünk volt egy külön fehér rózsás búcsú mise is. Mire az véget ért, már a szülők is ott voltak, sőt bőven ott voltak, mert valahogy egy fél órát csúsztunk a megbeszélt időponthoz képest. Persze mert, nálunk az a hagyomány, hogy caflasd végig dalolászva a három emeletes sulit, magassarkúban. Lovely. Viszont, elismerésem a suli gyönyörűen fel volt díszítve, a korlátokon, a mozsdókban a falakon az ajtókon a falakon mindenütt fehér és halványlila orgona, az ajtón abból kirakva az osztálynév. Csodaszép volt és imádom azt az illatot is. Ok, persze a virágokat valahol sajnáltam, de akkor is. Aztán hosszú hosszú beszédek, igazgatóbácsi (követhetetlen és lassú de így szeretjük) diákönkormányzat elnöke (JÓ BESZÉD A BALLAGÁSON. Ilyen is van?) és osztályelnökünk szép összerakott bár tőlem picit távol állt:) Aztán versek énnekkar, meg minden amit akarsz:) Utána fel a terembe megjöttek a csodaszép virágcsokraim: egy mézsárga tömött anyuéktól, egy karcsúbb napsárga barátomtól, egy nyúlánk különleges sógotom szüleitől és egy a kedvenc színeimből összeállított halványlila és narancssárga keresztszüleimtől. És meglepetésemre egy idézetes üdvözlőlevél régi ofőmtől meg még két hasonló a tiszteletkörös meghívottaktól. Ofő rövid beszéd, megöleltem B.-t K-t és -E-t meg M-et és Kl-t, aztán go home. Ott volt a lényeg: gyönyörű hidegtálak, jó beszélgetés (irodalom imádlak(L)) és.. ó, gyerekek, tökéletesen meg voltam döbbenve az ajándékaimon:O Anyuéktól tesóméktól és nagyszüleimtől kaptam közösen egy szépséges bronszínű kis notebookot, imádom, mellé sogoróm szüleitől egy fekete narancssárga táskát hozzá:) Olyan jó lesz (ha felvesznek) betenni egy hátizsákba és bevinni a fősulira...Sogorom szüleitől még kaptam egy nagyon jó illatú parfümöt is, nagyon jó izlésük van márkák terén, ezt nem is tudtam:) Keresztszüleimtől egy kis ezüst kitűzőt ami egy apró összegömbölyödve alvó cicát formáz:) Egy aranszínű ékszeresdobozkában lakik:) Barátom öltönyének zsebéből is előkerült valami: egy kis égszínkék ékszeresdoboz amit egy ezütszínű masni díszít..benne egy ezütslánc amin egy kis ezütgöm lóg...
Azt hiszem, mindent egybevéve imádtam azt az estét...

szerenád feeling:)

Szóval, ígértem egy bejegyzést:) Túl vagyunk a szerenádon és én arról még nem számoltam be:) Először is beértem négyre a suliba, akkor volt a közös szerenád azoknak a tanároknak akik nem akartak otthon fogadni minket. Nem vagyok egy elfogult valaki, és vannak olyan osztálytársaim, akikért nem vagyok túlzottan oda, de megállapítom, hogy mi voltunk a legszebben éneklő banda, és a legfelkészületebbek is egyben. Viszont a dal választásért járó különdíjamat a B-sek viszik, ők kipotolták a mi, minden kreatívitást nélkülöző összeállításunkat. Brávó mindenki!:) Ennél a résznél még az volt a jó, hogy beszélgethettem B-vel, a többi feledhető volt. Ezek után hazafutotam, és átöltöztem, meg pihentem egy kicsit, majd újra suli, immár este hét óra. K.-val találkoztam, és az este folyamán jókat beszélgettünk, ez mindenképp emeli számomra az este fényét, ámbár ő szegénykém még mindig beteg volt, szóval nem lehetett neki ez az egész olyan nagyon nagy szám. Szóval mire mi odaértünk, a fiúk már csútrészegek voltak, ráadásul az egyik szerzett magának valami dobot, amit elkeresztelt kongának ÉS NEM HAGYTA ABBA A DALLAMATLAN ütlegelést:D Az első állomásunk az ofő volt, a listám szerint neki van a legszebb háza, ki se néztem belőle, hogy ennyire stílusos. Amúgy nem vagyok egy kaja központú, de el kell ismernem, hogy szuper kajákat csinált, mindenféle fasirozottat, több tálca sütit, vaniliásat és a csokisat, meg francia és amerkai salátát. (Ez utóbbit nem tudtam megkostólni mert a fiúk felszippantották:D Ebből is látszik, hogy finom lehetett.) Meg krumpli salátát és csirkét. Szerencsétlen rengeteget dolgozhatott most, hogy így belegondolok. Azonkívül ha eszembe jut az a töménytelen jégbehűtött narancslé ice tea, meg dobozos sör.. hát, nem lehettünk kevésbe neki.. de egyszer van szerenád:) Nagy meglepetésemre ő a többi tanárhoz velünk jött, pedig azt hittem, hogy ilyenkor szabadon engedik a 12.-et. A következő állomás a hittan tanár volt a Prohászkán. Lehet, hogy lustának fogtok tartani, de itt megúntam a menetelést és pár arccal, akiknek nem volt kedvük caflatni, felkaptam egy buszra. Mint utólag kiderült, nem is volt rossz döntés, mivel a többiek, az ok nélküli rohanás, a töménytelen pia, és amiatt, hogy már sötétedett eltévedtek, és jó időt keverektek, mire odaértek. Én viszont, új embereket ismertem meg három "útitársamban. (Igen, tudom, jókor, így 4. végén...) és elcsodálkoztam milyen jófejek is. A hittan tanár a feleségével és a tündéri tökéletes, imádnivaló három év körüli kislányával akit Hannának hívnak, egy viszonylag kis lakásban lakik, (oké, csak nem ennyi embernek találták ki, na...) Igazából ott csak ittunk valamit, (a fiúkat nem engedtük piálni miután az útra hoztak még plusz sört ofőtől, és már minden előtt be voltak állva rendesen..) megettük a szendvicseket, és tűztünk, mert még két tanerő hátravolt, és el akartuk kapni az utolsó buszt. Bizony, rednesen ment az idő. A biosz tanár egy sorházban él a férjével (akit hozzá képest mindig meglepően átlagosnak tartottam, mert ez egy feltűnően szép nő.. de így, hogy megnéztem, nem is olyan vállalhatatlan a pasi.) és a gyerekekkel, akikkel nem találkoztunk, nyilván mert már késő volt...A sorházakat mindig jellegtelennek tartottam, de ez szép volt, kicsit a tengerparti házikókra emlékeztetett, és mivel sok volt belle az odavezető útat a biosz t. apró mécsesekkel jelölte meg..Nagy volt a tér, sok a zöld, tiszta a levegő, szép terasza van a hölgynek, egy hintaággyal.. Hangulatos volt az egész, attól eltekintve, hogy az egyik srác sík területen akart pisilni..
Mire odaértünk az utolsó tanárhoz, aki amúgy az igazgatónk is, már mindenki nagyon fáradt volt, valahonnan előkerült egy kék neonfényű paroka.. elég nagy volt a káosz, az is biztos:) De jókedvű volt ez az utolsó félálomban kicsit beállva elkövetett látogatás is. Tűzrakás, pogácsa, rémesen hamis ének, és gitárszó.. Mikor hazaértem, írtam még egy smst barátomnak, hogy egyben vagyok, átöltöztem pizsamába, megmostam a fogam, és engedélyeztem magamnak arcmosás közben, hogy másnak reggel zuhanyozzak, aztán bedöltem az ágyba és fel se keltem másnap délig:) Pedig kiderült, hogy csak negyed egy volt mire hazaértünk.. Minden esetre, ha engem kérdeztek, megérte!:)

Ui: a mai napom amúgy nagyon kellemes volt, találkoztam K-val:)(L)

tetszik.

Túl vagyok az írásbeliken, és amint kipihentem magam, megírom az ígért bejegyzést. Addig is, megosztom Veletek azt a darab fantáziát amit találtam. Szerintem nagyon jó, bár sajnálnám a zongorát, még akkor is, ha nem lehet rajta játszani. Mit gondoltok?:)
http://nokri.wordpress.com/2011/05/06/egy-zongora-utoelete/