Emberek! Ha minden igaz, még lógok egy beszámolóval arról, milyen is volt első hetem főiskolásként. Egy szóval : bonyolult! Paráztam, hogy mindent megtaláljak, hogy ne égessem le magam (pedig az elveim közt van, hogy szard le mit mondanak az emberek) hogy jól teljesítsek, és még kismillió dolog. Bonyolultságától függetlenül viszont piszok érdekes volt. Persze meg kellett szokni, hogy más a stílus, hogy hosszabbak az órák, mint gimiben és valami eszeveszetten hiányoztak a barátaim. De volt néhány kedves arc, én meg nagy szövegláda vagyok, úgyhogy jelentem a végeredményt : van három kedves lány, akikkel kezdek jóban lenni, és két számomra szimpatikus srác. (Mindig szükségem volt fiú barátokra is.) Fő boldogságomat mégis az okozza, hogy nem várt módon remekül tudom tartani a kapcsolatot rendes baráti körömmel. Úgyanúgy (lekopogom!) tudok hosszú beszélgetéseket folytatni K-val, Klauszt pénteken látom, írtam hosszú regényt B-nek, írtam jelentést Titnek, minden nap beszélek R-rel, jövő hét szombaton jön D és K. Úgyhogy nyugodság van. Igaz egy kilométer kötelező irodalmam van, még meg kell írnom a netes kommunikáció házit és.. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Rémesen sok minden van, de élvezem. Bár így első hétre sikerült bekapnom egy jóóóó erős arüreg gyulladást, úgyhogy így csütörtök magasságában már kb. az utolsó kenetért rimánkodtam, de azóta ajándékba kaptam egy gyógyszertárat és most jobb :) Ajándékról jut eszembe : apumtól kaptam egy gyönyörű kis édes árvácskát (aki nem tudná hogy néz ki : kis finom medszésű, citromsárga levelei vannak, amelyek belül feketék - csak azért tételeztem ezt fel, mert eddig én sem ismertem) mert hamarosan névnapom lesz. És kaptam tőle szőllőt:)
Hát, gyerekek ilyenek az élet apró örömei! :)
2011. szeptember 17., szombat
2011. szeptember 11., vasárnap
"Vagyunk ketten két szép nyárfa, s búvunk egymás árnyékába"

Ez az idézet szerepelt unokatesóm esküvői meghívóján, s mivel -e bejegyzésben az esküvőről szeretnék mesélni, ezt a címet tartottam lestílusosabbnak. A nagy esemény három órakor kezdődött, szeptember tizedikén. Ugyanúgy mint az egyik nővéremnek, unokatesómék polgári szertartása is a Heimer házban lett lebonyolítva. Talán hallottatok róla, hogy ezt néhány éve szépen felújították, nagyon izléses lett, ezért szerintem ez a helyszín választás nagyon ügyes volt. A formaságokon hamar túlestek, és számomra nagyon becsülendő gesztussal, virággal köszöntötték nem csak a szülőket, hanem a nagyszülőket is. A völegény (ő az unokatesóm) nagyon elegáns volt, tiszta fehér öltönyben, csokornyakkendővel. Eleinte, amikor hallottam, kicsit furának tartottam, hogy ő is fehérben lesz, de végülis megállapítottam, hogy nagyon jól állt neki. A menyasszony ruhája is igazán szép volt. Igaz, nekem egy habcsók jutott róla eszembe, de mivel én szerelmes vagyok az édességekbe, ez egyáltalán nem negatívum. Ráadásul egy olyan fehér bőrű, finom, karcsú, hajlékony lánynak mint a mennyasszony ez kifejezetten előnyös volt. Ez után következett a református szertartás, mivel a család erdélyi ágában sok a református, a meghívottak között is voltak néhányan. Alapjában véve szép, és letisztult szertartás volt, nekem a katolikus mégis jobban tetszik. Ez persze csak magánvélemény, senkit nem szeretnék megbántani vele. Ám én a magam részéről túl hosszúnak éreztem, és nem eléggé ünnepinek. Ami tetszett benne, az volt, hogy a házassági esküjük nagyon komoly, és kiterjedt. (Bár ezzel párhuzamosan hirtelen nagyon fiatalnak éreztem magam, és úgy gondoltam, hogy én még hosszú ideig nem leszek készen egy ilyen elmondására.) Valamint az is kedves gesztus volt, hogy a gyülekezettől az ifú pár kapott egy emléklapot, valamint egy könyvet (a házasságról) ajándékba. Miután ez megvolt, kifele menet a templomból megejtettük az első gratulációkat, majd elindultunk az étterem felé.
A nap további része a Pálmajorban folyt tovább - ez egy igen szép környezetben álló étterem, megfelelő szállással, bár borzalmasan távol Fehérvártól. Mi értünk oda másodiknak, ami számomra meglepő volt, lévén egyáltalán nem siettünk. Már mindenki nagyon éhes volt, bár mint később kiderült, az ételnek csak egy része volt rám mértezve:) Ami nagyon tetszett az esküvőben azok a különböző játékok voltak. Kaptál például egy kis fényképdarabot, egy ceruzát, meg egy darab papírt, és le kellett rajzolnod amit látsz, majd a papírdarab hátuljára ráírni a neved. A végén összejött egy nagy esküvői kép, fasza volt.
volt egy film kettőjükről baba képektől egészen mostanáig. Meg volt ilyen harisnyakötő dobás, amit azoknak a hímneműeknek kellett elkapnia, akik még nem voltak házasok, no és a völegénynek szerelmet kellett vallania az anyósnak, majd verset mondania a mennyasszonynak, és megtalálni eltűnt cipőjét. Foglalkoztatva volt a srác:) Mi pedig, mint vendégek kaptunk ajándékba díszcsomagolásban mézeskalácsot:) Jó volt a tánc is, amit az ifú pár egy kreingővel nyitott meg, gyönyörű volt. (Azóta is üldözöm az alap zenét, szerelmes lettem belé.) Nagyon jók voltak a zenék, ilyen diszkó gömbösen volt megcsinálva.. és furcsa, de mégis eredetien hatott.
aztán a völegénynek bekötött szemmel öt lány közül fel kellett ismernie a menyasszony kezét - és megtalálta, fogalmam sincs hogy :)
volt egy film kettőjükről baba képektől egészen mostanáig. Meg volt ilyen harisnyakötő dobás, amit azoknak a hímneműeknek kellett elkapnia, akik még nem voltak házasok, no és a völegénynek szerelmet kellett vallania az anyósnak, majd verset mondania a mennyasszonynak, és megtalálni eltűnt cipőjét. Foglalkoztatva volt a srác:) Mi pedig, mint vendégek kaptunk ajándékba díszcsomagolásban mézeskalácsot:) Jó volt a tánc is, amit az ifú pár egy kreingővel nyitott meg, gyönyörű volt. (Azóta is üldözöm az alap zenét, szerelmes lettem belé.) Nagyon jók voltak a zenék, ilyen diszkó gömbösen volt megcsinálva.. és furcsa, de mégis eredetien hatott.
aztán a völegénynek bekötött szemmel öt lány közül fel kellett ismernie a menyasszony kezét - és megtalálta, fogalmam sincs hogy :)
Végül volt mennyasszony tánc is - ez volt az első olyan eskövő(m) ahol volt, és meg kell mondjam jó tapasztalaim vannak. Végül olyan kettő körül jöttünk el, fogmosás pizsama és irány az ágy. Egy élmény volt. Éljen az ifú pár!:)
2011. szeptember 8., csütörtök
Kulcsszavak: szeresd és keresd, mit hozhatsz ki belőle!:)
Újra van mit mesélnem:) Elfelejtettem tegnap mondani, hogy máris adódott fősulis életemben egy lehetőség. Ugye a sulinak van egy - normális hullámhosszon is fogható - rádiója - melyben a fősulisoknak is van egy műsora. Lehetőségem nyílna nekiállni rádiózgatni. Őszintén szólva nagyon szívesen mennék.. Sok lehetőséget látok benne. Például van egy másik csaj, a beceneve Buzsó, nagydarab, kifejezetten szimpatikus lány. Most végzett a jazz szakon, és tényleg nagyon érdekes, száraz, kesernyés hangja van - ő is a rádiónál dolgozik, egy jazz műsort szeretne csinálni. (Láttam később a kari eligazításon is, most ezért szeretne komédiás diplomát, mert állandó munkát ajánlottak neki itt.) Ilyesmit én is el tudnék képzelni, csak amolyan irodalmi kávézgatós, teaházas műsorban. Így a rádióban is azt csinálnám amit szeretnék ÉS az írásról se kellene lemondanom. De ehhez el kellene mennem kedden, csak, mint mondtam félős vagyok. Nehéz besétálni egy szerkesztőségbe, pláne egyedül. Hívtam A-t is, de ő még nem biztos abban, hogy jön - mondjuk megértem, ha minden új lenne, új város, apartmannház, távol a barátoktól, szerelemtől (egész szép szemű pasia van) nekem sem ez lenne a legnagyobb gondom eleinte, hanem meg szeretném szokni.Anyum és barátom szerint is jó lenne, de tudod milyen parázós vagyok...Bár azt hiszem, a végén úgyis elmegyek, nem bírom ki, hogy ne:) Aztán megvan az új konyhabútorunk, vére. Nagyon sokat kellett várni rá, rengeteget késett, mintegy 14 hetet. De gyönyörű, mézbarna színű, izléses, és szerintem a fogantyúi is különlegesek, megérte várni rá. Aztán itt járt K. is ma, ez feldobta a napomat.:) Bár ő is fáradt volt, neki már suli van, és erősen igénybe veszik.
Amúgy nagyon érdeklődő, alkotó hangulatban vagyok. Szép az élet, nektek is legyen jó napotok!:)
Amúgy nagyon érdeklődő, alkotó hangulatban vagyok. Szép az élet, nektek is legyen jó napotok!:)
2011. szeptember 7., szerda
Körbe, körbefordulok, s megnézem a kitáruló világot.
Szánom bánom bűnömet, megint jó soká nem írtam. Illetve nem, ez nem igaz így. Írtam egy fura hangulatú, fejfájós bejegyzést, aztán mégsem raktam ki. Igyekszem most valami jobbat összehozni:)
Amióta utoljára találkoztunk, voltam barátom társaságában Pákozdon, arborétumozni. Maga a kirándulás kellemes volt, csak éppen pokolbéli meleg volt, ez némileg vont az élmény értékéből. Mindehez még csak egy valami, félig magánjellegű dolgot fűznék hozzá, mintegy tanácsként.: Tévedj el azzal, aki fontos neked! Megéri:) hidd el nekem. A következő nap két barátnőm járt nálam: K. és D. - hivatalosan is lezártuk a nyarat, likőröztünk, beszélgettünk, találgattuk, mi lesz velünk később, ettünk, filmeztünk. Kijelenthetem, hogy igazán nagyon jó volt! Jó ilyen csajos napokat tartani. A következő napom vásárolgatással telt, ez talán nem olyan izgalmas... Ma pedig túl vagyok a fősulis élményeim közül az elsőn. Íme!:)
Túl vagyok az első napon:) Már tegnap este is erős gyomor fájással feküdtem le, és igyekeztem meggyőzni magam, hogy ez is csak egy síma Ciszteres nap lesz, (gimi) és meg a többi. Reggel igyekeztem tisztességesen felöltözni egy vajszínű toppot választottam elég érdekes szabással meg sötét nadrágot és egy sötét kabátkát, gondoltam elég konszolidált leszek. Azzal a teremmel amiben az évnyitó volt elég szerencsém volt mert nővéremmel voltunk nyílt napon és akkor is ide kellett menni, így megtaláltam. Először a rektor fényezte a sulit, aztán egy kis díjátadó következett egy nemrég végzett srác kapott Harsányi István díjat ami (mint megtudtam) nemzetközi díj, bár fogalmam sincs, miért egy évnyitón kellett ezt megejteni. Aztán pedig következett az eskütétel, ami elég égően hangzik, de gyakorlatilag az volt a szövegben, hogy a képességeidet a lehető legnagyobb mértékben kiaknázod. Utána a rektor egy első évessel szimbólikusan kezet fogott és ezzel az összes első ávest a 'főiskola polgárai közé fogadta' ahogy ő fogalmazott. Ezután megjelent két iskola címeres polót viselő másodéves csajszi és velük átmentünk egy másik épületbe, az Irinyi előadóba. Útközben összetalálkoztam A-val, azzal a csajszival akivel már mondtam, hogy beszélgettem. Kedves lánynak tűnik, olyan természetes a viselkedése. Úgy elbeszélgettünk, hogy majdnem lekéstük a tanszéki tájékoztatót. Itt az előadó álatlánosságokat mondott a szakról, de elég lelkesítő volt a stílusa. Aztán következett a neptun oktatás, ami elég szövevényesnek tűnik mert kapcsolódik hozzá egy Moddle nevű rendszer, dehát csak elboldogulok majd:) Utána jött a beiratkozás, ez eléggé símán ment. Ami megfogott, hogy aki azért volt ott hogy segítsen (pl. egy fiatalabb nő a beiratkozásnál, meg egy felsőbb éves pasi) mind nagyon aranyosak voltak. Meg tudtam azt is, hogy hol kell majd intézkednem a felmentések miatt, így már nem parázom annyira. Búcsúzóul pedig kaptunk egy 'diákcsomag' feliratú zacskóban csomó mindent. Kiskegyedet, Hölgyvilágot, ajánlatot gyorsabb internetre, egy doboz kinder csokit, Chio chips termék mintát, Milkás kávé termék mintát, könyvtári tájékoztatót, HVG előfizetési lehetőséget, egy tájékoztatót a biztonságos együttlétekről hozzá illő termék mintával:D meg egy fogkrém termékmintát.. nem tudom, milyen logika szerint válogatták ezt ezt össze:D Órarendem még nincsen, mert kiderült, hogy amit találtam azt most érvénytelenítették, és majd szombat este tesznek fel újat, aztán hétfőn kezdődik minden élesben...Picit megnyugodtam, mert nagyon megtetszett amit a pasi a tanszéki tájékoztatón mondott és ez az A. is nagyon kedves lánynak tűnik, szerintem könnyen barátok leszünk.. de azért mit ne mondjak örültem volna valakinek a hagyományos baráti körömből:) Minden esetre bizakodó vagyok, és igyekszem arccal előre nézni!:) Majd jelentkezem!:)
UI: Egy új képpel igyekszem feldobni a környezetet. Ha tetszik őszies, ha tetszik csak egy varázslatos fa. Nagyobb átalakításokra is gondoltam, csak pillanatnyilag nincs türelmem hozzá:) Puszi^^
Amióta utoljára találkoztunk, voltam barátom társaságában Pákozdon, arborétumozni. Maga a kirándulás kellemes volt, csak éppen pokolbéli meleg volt, ez némileg vont az élmény értékéből. Mindehez még csak egy valami, félig magánjellegű dolgot fűznék hozzá, mintegy tanácsként.: Tévedj el azzal, aki fontos neked! Megéri:) hidd el nekem. A következő nap két barátnőm járt nálam: K. és D. - hivatalosan is lezártuk a nyarat, likőröztünk, beszélgettünk, találgattuk, mi lesz velünk később, ettünk, filmeztünk. Kijelenthetem, hogy igazán nagyon jó volt! Jó ilyen csajos napokat tartani. A következő napom vásárolgatással telt, ez talán nem olyan izgalmas... Ma pedig túl vagyok a fősulis élményeim közül az elsőn. Íme!:)
Túl vagyok az első napon:) Már tegnap este is erős gyomor fájással feküdtem le, és igyekeztem meggyőzni magam, hogy ez is csak egy síma Ciszteres nap lesz, (gimi) és meg a többi. Reggel igyekeztem tisztességesen felöltözni egy vajszínű toppot választottam elég érdekes szabással meg sötét nadrágot és egy sötét kabátkát, gondoltam elég konszolidált leszek. Azzal a teremmel amiben az évnyitó volt elég szerencsém volt mert nővéremmel voltunk nyílt napon és akkor is ide kellett menni, így megtaláltam. Először a rektor fényezte a sulit, aztán egy kis díjátadó következett egy nemrég végzett srác kapott Harsányi István díjat ami (mint megtudtam) nemzetközi díj, bár fogalmam sincs, miért egy évnyitón kellett ezt megejteni. Aztán pedig következett az eskütétel, ami elég égően hangzik, de gyakorlatilag az volt a szövegben, hogy a képességeidet a lehető legnagyobb mértékben kiaknázod. Utána a rektor egy első évessel szimbólikusan kezet fogott és ezzel az összes első ávest a 'főiskola polgárai közé fogadta' ahogy ő fogalmazott. Ezután megjelent két iskola címeres polót viselő másodéves csajszi és velük átmentünk egy másik épületbe, az Irinyi előadóba. Útközben összetalálkoztam A-val, azzal a csajszival akivel már mondtam, hogy beszélgettem. Kedves lánynak tűnik, olyan természetes a viselkedése. Úgy elbeszélgettünk, hogy majdnem lekéstük a tanszéki tájékoztatót. Itt az előadó álatlánosságokat mondott a szakról, de elég lelkesítő volt a stílusa. Aztán következett a neptun oktatás, ami elég szövevényesnek tűnik mert kapcsolódik hozzá egy Moddle nevű rendszer, dehát csak elboldogulok majd:) Utána jött a beiratkozás, ez eléggé símán ment. Ami megfogott, hogy aki azért volt ott hogy segítsen (pl. egy fiatalabb nő a beiratkozásnál, meg egy felsőbb éves pasi) mind nagyon aranyosak voltak. Meg tudtam azt is, hogy hol kell majd intézkednem a felmentések miatt, így már nem parázom annyira. Búcsúzóul pedig kaptunk egy 'diákcsomag' feliratú zacskóban csomó mindent. Kiskegyedet, Hölgyvilágot, ajánlatot gyorsabb internetre, egy doboz kinder csokit, Chio chips termék mintát, Milkás kávé termék mintát, könyvtári tájékoztatót, HVG előfizetési lehetőséget, egy tájékoztatót a biztonságos együttlétekről hozzá illő termék mintával:D meg egy fogkrém termékmintát.. nem tudom, milyen logika szerint válogatták ezt ezt össze:D Órarendem még nincsen, mert kiderült, hogy amit találtam azt most érvénytelenítették, és majd szombat este tesznek fel újat, aztán hétfőn kezdődik minden élesben...Picit megnyugodtam, mert nagyon megtetszett amit a pasi a tanszéki tájékoztatón mondott és ez az A. is nagyon kedves lánynak tűnik, szerintem könnyen barátok leszünk.. de azért mit ne mondjak örültem volna valakinek a hagyományos baráti körömből:) Minden esetre bizakodó vagyok, és igyekszem arccal előre nézni!:) Majd jelentkezem!:)
UI: Egy új képpel igyekszem feldobni a környezetet. Ha tetszik őszies, ha tetszik csak egy varázslatos fa. Nagyobb átalakításokra is gondoltam, csak pillanatnyilag nincs türelmem hozzá:) Puszi^^
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
Könyvajánló: Lytons trilógia
Az 1920-as években kezdődő, majd három évtizeden és a II. Világháborún átívelő történet egy család életét követi nyomon. A Lytton dinasztián belül egyre több konfliktus érlelődik, miközben a történelem is egyre sebesebben sodorja őket magával.
Fordulatos családregény. Olyannyira, hogy 700 oldala ellenére nehéz letenni. Az utóbbi időben pedig, sajnos nem túl gyakori, hogy egy könyv képes legyen ezt elérni. A sodró lendületű, eseménydús regény nemcsak egy kis közösség életét, de a történelmi korszak fájdalmas tükrét is az olvasó elé tartja.
Celia Lytton anya és kemény üzletasszony, aki életét a család könyvkiadójának szenteli. Ikerlányai, Adele és Venetia, ezüstkanállal a szájukban születtek, gondolataik 18 éves korukban is csak a ruhák körül forognak. Adoptált testvérük, Barty, éppen az ellentétük, folyamatosan próbál kiszakadni a számára nyomasztó környezetből. A II. Világháború azonban nemcsak az ő, hanem a család többi tagjának, barátainak életére is felhőket vet, és miközben múltjukból féltve őrzött titkok kezdenek előkerülni, és minden erejükkel új szerzők és művek felkutatásán dolgoznak, a háborús világban meg kell tanulniuk újra élni – másképpen, más értékrenddel.
A Viharos évek utolsó lapja után sajnáljuk letenni a könyvet, olvasnánk még tovább. Szerencsére ezt hamarosan meg is tehetjük, sőt. A regény egy trilógia második része, mely azonban önmagában is megállja a helyét. Ha elolvassuk, kíváncsiak leszünk az előzményre (a Lázas évek már kapható), és várni fogjuk a folytatást.Penny Vincenzi regénye az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg
FORRÁS: http://www.kultography.hu/2011/08/26/egy-csalad-tele-titkokkal-%E2%80%93-viharos-evek/