2010. december 21., kedd

(Hó) l volt hol nem volt egy mese:D


Az az igazság, hogy elég eseménydús időszakon vagyok túl. Kezdeném a múlt hétvégémmel a szombattal, ami rossz volt mert suliba kellett menni, (speckó lelkigyakorlat.) de jó volt, mert akkor tartottuk K. szülinapját:) Mostanság nem meséltem úgy a Karácsonyról mint tavaly, mert gyakorlatilag folyamatosan rohanok, de ami késik nem múlik. Visszakanyarodva a szülinaphoz, sajnos nem volt túl sok időm azon gondolkozni mit is adjak, mert egy kicsit későn tudtam meg az időpontját, de improvizáltam, és talán ez volt a legjobb amit tehettem. Bementem az egyik nagy könyvesboltba, mert az ilyesmi mindig, minden évszakban, és körülmények között vonz, mindegy mennyi az ember. Akkor pedig megláttam őt: az új Stephanie M. könyvet, és tudtam, hogy ez alkalommal őt meg engem egymásnak teremtett a Végzet.:) Utána természetesen eltévedtem az egyik kedvenc kreatív boltomba (Al'acarte, ez itt a reklám helye, csakhogy ne valami túlcsipkézett rémálomra aszociáljatok.) mert ezeknek a kis zúgoknak mindig megvan a maguk varázsa. Itt mély barátságot kötöttem egy pár ezüstszín alapon apró feketével kipötyözött fülbevalóval. Találtam hozzá egy igen eredeti bíborszín fülizartót. Az egészet beletettem egy nagyon aranyos Micimackós zacsiba (mert már elég öregek vagyunk az infantilitáshoz:D) megtoldottam egy tábla csokival és egy képeslappal és büszke voltam magamra, remélem joggal:) Az egész esemény nagyon kellemesen alakult, és jó emlék lesz. Aztán tegnap vasárnap megtartottuk az ajándékozást Vele is és ez az improvizatív dolog megint bejött:D Ma pedig elérkezett az osztálykarácsony. Hét különböző csomagot állítottam össze, de még így is volt, akiről nem feltételeztem, hogy gondol rám:O Hihetetlenül szuper dolgokat kaptam, és remélem nekem is sikerült örömet szerezni másoknak. A szünetre sok mindent tervezek: elsősorban sajnos angol meg töri tanulást, mivel az a nyelvvizsga nem várat magára, de biztos vagyok benne, hogy ettől függetlenül nagyon jó ünnepem lesz. A szilvesztert még nem tudom, nem terveztem mit csinálok, de valahogy az az érzésem, hogy ez még a szokottnál is rendhagyóbb lesz. Ki akarok kapcsolni egy kicsit, LUSTULNI is fogok, ebben biztos vagyok:D Meg aztán jön ami jön.

Még jelentkezem -e hónapban szerintem sokszor. Legyetek addig is jók:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Könyvajánló: Lytons trilógia








Az 1920-as években kezdődő, majd három évtizeden és a II. Világháborún átívelő történet egy család életét követi nyomon. A Lytton dinasztián belül egyre több konfliktus érlelődik, miközben a történelem is egyre sebesebben sodorja őket magával.
Fordulatos családregény. Olyannyira, hogy 700 oldala ellenére nehéz letenni. Az utóbbi időben pedig, sajnos nem túl gyakori, hogy egy könyv képes legyen ezt elérni. A sodró lendületű, eseménydús regény nemcsak egy kis közösség életét, de a történelmi korszak fájdalmas tükrét is az olvasó elé tartja.
Celia Lytton anya és kemény üzletasszony, aki életét a család könyvkiadójának szenteli. Ikerlányai, Adele és Venetia, ezüstkanállal a szájukban születtek, gondolataik 18 éves korukban is csak a ruhák körül forognak. Adoptált testvérük, Barty, éppen az ellentétük, folyamatosan próbál kiszakadni a számára nyomasztó környezetből. A II. Világháború azonban nemcsak az ő, hanem a család többi tagjának, barátainak életére is felhőket vet, és miközben múltjukból féltve őrzött titkok kezdenek előkerülni, és minden erejükkel új szerzők és művek felkutatásán dolgoznak, a háborús világban meg kell tanulniuk újra élni – másképpen, más értékrenddel.
A Viharos évek utolsó lapja után sajnáljuk letenni a könyvet, olvasnánk még tovább. Szerencsére ezt hamarosan meg is tehetjük, sőt. A regény egy trilógia második része, mely azonban önmagában is megállja a helyét. Ha elolvassuk, kíváncsiak leszünk az előzményre (a Lázas évek már kapható), és várni fogjuk a folytatást.Penny Vincenzi regénye az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg

FORRÁS: http://www.kultography.hu/2011/08/26/egy-csalad-tele-titkokkal-%E2%80%93-viharos-evek/