2009. november 21., szombat

Lista?

Ó, gyerekek, én most nagyon jól vagyok. De komolyan. Csomó ilyen apró, de igazán jó dolog történik velem. Pl. asszem múlt előtti héten történt, hogy nagy gőzzel irodalmat nézek át, (néha már úgy érzem, hogy humán tárgy túladagolásom lesz, ha ez az év így folytatódik... de hát ez legyen a legnagyobb bajom, ugye.) óra előtt, erre a barátnőm meglep egy kocka csokival:) Most ez így nagyon semmiségnek tűnhet, de nekem sokat jelentett. Így még az se tűnt fel, mikor vette elő a csokit, és úgy örültem:) Aztán valamelyik nap volt faktom, és tisztára féltem tőle, mert néha tud rázós is lenni. Erre mi történik? Verseket hallgattunk, nagyon élveztem! Ez is apróság, de az egyik évfolyam társam úgy adott elő egy Kányádi verset.. hihetetlen gyönyörű volt, nagyon nagy hatást tett rám. Nem is feltétlen gyönyörű, inkább rémisztő, a tartalma miatt, de hatalmas hatást tett rám... Látjátok? Én mondtam, hogy apróságok:) Ezt is hallani kellett volna, hogy érezd, mi fogott meg benne ennyire! Nem bírom ki, hogy ne másoljam be a verset...


Pantomim



-- A fasizmus életben maradt áldozatainak --



Belép a férfi az előszobába,az ajtót kulcsra zárja.Kettőt se lép:
Kop, kop, kop.
"Mintha kopogást hallanék."Megfordul. Kitekint.Senki sincs odakint."Hallucinálok?"Becsukja a kémlelő-rácsot.Csóválja a fejét.
Kop, kop, kop.
Akárcsak az elébb.Megfordul. Kitekint.Senki sincs odakint.Kilép.
"Ki lehet,csak nem a szellemek?"
A lépcsőház üres.Kong.Kísérteties.Senki és semmi más,csak macskanyávogás.
Belép s az ajtót kulcsra zárja,és vetkőzni kezd dudorászva."Akkor gyere, mikor mondom,csizmád sarka ne kopogjon."
Kop, kop, kop.
"Mi ez?Ki az?"Kinéz.S kezdődik újra az egész.
A lépcsőház üres.Kong.Kísérteties.Senki és semmi más,csak a nyávogáselhaló visszhangja: sicc!
Sicc! Sicc! Sicc!
Fehér, akár a fal."Csak nincs valami baj?az eszem...a szívem...Úgy megszárad bennem a szű,mint mezőben ősszel a fű..."Legyint.Tovább vetkőzik.S megint:
Kop, kop, kop.
Dermedten áll.Nyakában még a sálés félig még rajta a nagykabát.
Kop, kop, kop.
Mint aki elszánja magát:"lesz, ami lesz!"az ajtónak ugrik, de csakkiles.
Szíve torkában, lélegzet-fojtvaa kilincset lenyomja,és mellét a sötétnek vetveúgy áll be az ajtókeretbe,mint a mártírok a filmen.
Odakint senki sincsen.A lépcsőház üres. Kong.Kísérteties."Pattogó indulók, parancsszavak,szögesdrót - barakk."
Áll, mint a feszület, olyanformán,két keze a két ajtófélfán;aztán, mint a fogoly,magasba tartott kézzel,majd átkulcsolja tarkójáts letérdel.
A lépcsőház üres.Kong.Kísérteties.Senki és semmi más,csak újabb macskanyávogás.
Betámolyog.Az ajtót kulcsra zárja.Remeg, akár a nyárfa.
Kop, kop, kop.
Nézi a karikára-fűzött kulcscsomót:ing-leng a zárban.Nézi halálra-váltan.Nézi megalázottan.Kipróbálja és koppan:
Kop, kop, kop.
1964


Ez lett az egyik kedvencem, hiába ilyen rémisztő. Köszönöm:) És ma drágám csak úgy felhívott:) Olyan édes volt! Ez is jó élmény! Tegnap csajokkal voltam moziban. Nektek hogy tetszett a New Moon? Nekem nagyon:) Hó, most nézem, hogy ez így lassacskán ilyen "jó élmény lista." lesz, de nem bánom.


Hogy rossz élmény van -e?



Nyilván.

Fizika.

De nembaj.

Még nem biztos, hogy rossz lett. (hazug:D )


Hogy álltok a karácsonnyal? Hogy én?

Érdekesen:)

Még egyik ötletem sem tetszik:)

Hajrá, légy kreatív!

Engem mindig az húz ki a mocsokból.

:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Könyvajánló: Lytons trilógia








Az 1920-as években kezdődő, majd három évtizeden és a II. Világháborún átívelő történet egy család életét követi nyomon. A Lytton dinasztián belül egyre több konfliktus érlelődik, miközben a történelem is egyre sebesebben sodorja őket magával.
Fordulatos családregény. Olyannyira, hogy 700 oldala ellenére nehéz letenni. Az utóbbi időben pedig, sajnos nem túl gyakori, hogy egy könyv képes legyen ezt elérni. A sodró lendületű, eseménydús regény nemcsak egy kis közösség életét, de a történelmi korszak fájdalmas tükrét is az olvasó elé tartja.
Celia Lytton anya és kemény üzletasszony, aki életét a család könyvkiadójának szenteli. Ikerlányai, Adele és Venetia, ezüstkanállal a szájukban születtek, gondolataik 18 éves korukban is csak a ruhák körül forognak. Adoptált testvérük, Barty, éppen az ellentétük, folyamatosan próbál kiszakadni a számára nyomasztó környezetből. A II. Világháború azonban nemcsak az ő, hanem a család többi tagjának, barátainak életére is felhőket vet, és miközben múltjukból féltve őrzött titkok kezdenek előkerülni, és minden erejükkel új szerzők és művek felkutatásán dolgoznak, a háborús világban meg kell tanulniuk újra élni – másképpen, más értékrenddel.
A Viharos évek utolsó lapja után sajnáljuk letenni a könyvet, olvasnánk még tovább. Szerencsére ezt hamarosan meg is tehetjük, sőt. A regény egy trilógia második része, mely azonban önmagában is megállja a helyét. Ha elolvassuk, kíváncsiak leszünk az előzményre (a Lázas évek már kapható), és várni fogjuk a folytatást.Penny Vincenzi regénye az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg

FORRÁS: http://www.kultography.hu/2011/08/26/egy-csalad-tele-titkokkal-%E2%80%93-viharos-evek/