Gyerekek, ez a mai a november utolsó napja. Ami valahol rémisztő, mert még két jeggyel fejebb kell tornásznom az angol átlagom, eggyel a fizikát és... vááááá:S Félek. I'am afraid. Kell még más? Bazdmeg. Najó:) Azért nem olyan vésues a helyzet, csak néha rám jön a pesszimizmus. Az embernek nem tesz jót holmi pokoli fejfájás és a sötétség. Node elég a nyavalygásból. Honnan is ered az összes gondunk? Tulajdonképpen onnan, hogy mindenki meg akar felelni? De minek? A társadalmi normáknak. Mindenkinek van egy álma, hogy mi szeretne lenni, szeretné, ha elismernék a tehetségét.my dream, that let me lecture on the literature in order for my own radio program to be this likewise in the topic on universities, or that let me be allowed to write criticisms. possibly own novels of short stories. or all of them together Ha már a karriernél járunk. de erről már beszéltem. mindenkit pokolian hajt ez a világ - amit megjegyzem mi alakítottunk ilyenné! - be szeretnénk illeszkedni a társadalomba, mert nem akarjuk egy utca patkán végezni, és szeretnénk ha a gyermekeink normális körülmények között nőnének fel. néha szimpatizálok a hippi elvekkel, lévén hagyjunk itt mindent, és legyünk kicsit szabadabbak. csakhogy az emberek persze ezt is elbaszták, mert össze kellett hozni mindenkit mindenkivel, nesze neked az a csomó nemi betegség. kérdem én jó ez? ez az egész így? csak az a gond, hogy én is csak kérdezek de nem tudok válaszolni. aj, gyerekek, nagyon fáj a fejem. és sötét van. és őt akarom. és már megint nyávogok. franc. szerintetek volt ebben az egész írásban valami értelmes?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése