Bolond az, aki a saját világában él. Én bolond akarok maradni, és úgy akarom élni az életemet, ahogy megálmodom, nem pedig úgy, ahogy mások elvárják. (Paulo C.)
Talán kicsit tényleg keserű vagyok. Úgy érzem magam, mint akit kissé túl sok teher nyom.. akármennyire is nevetséges ez. Mindegy, túl vagyok ezen a szar teszten, most már csak várakozni kell, a többi nem az én dolgom. Még a jövő hétfő lesz égő, vagy legalábbis mostani lelki állapotomban úgy érzem. Szombaton kicsit angolozni fogok, és akkor talán visszatérek a régi kerékvágásba. Remélem. Remélem tévedek, és mégse lesz akkora gáz, mint most érzem. Legszívesebben hagynám az egészet a fenébe, ugyanakkor túl büszke vagyok hozzá, hogy megfutamodjak, gyakorlatilag még az előtt, hogy beléptem volna az ajtón. Nevetséges, én nem ilyen vagyok. Ugye?.. Minden esetre, találkoztam ott egy nagyon kedves lánnyal, ő is tesztet írni ment. Kaptam tőle egy mail címet, valamelyik nap majd írok neki. Talán szert tehetek egy új barátságra. Még mindig a körözésnél járok. Körözök magam körül, az életem, a családom, a szerelmem, a barátaim körül. A céljaim, álmaim, vágyaim, terveim körül, hogy mit akarok, és mit kell elérnem. Azt hiszem, símán csak boldog akarok lenni, mint mindenki. Egy kellemes munkával, ahol kollektíva vesz körül, ami igényel némi (na jó, jó sok.) kreatívitást és fantáziát, és ahol eredményes lehetek. Azt se bánom, ha köze van az emberekhez, mert azt hiszem 90%-ban jól kijövök velük, és meg vagyok áldva egy pakedli empátiával. Csak nem tudom, hogy egyeztethető össze ez az irodalmi mániámmal, de mivel ezt már sokat hallottátok, ugorjunk. Lényeg, hogy sok mindent szeretnék. Az imént rám jött az önirónia, és kiröhögtem magam, hogy még egy magánéleti szövegben is százalékok mint ahogy az érettségin szokás.
Most, hogy jó sok mindent kiírtam magamból, sokkal jobb. Ebédeltem, és megnéztem egy kellemes filmet is, mindjárt jobb. Nem is értem, miért gondoltam, hogy ez az egész délelőtt bármit jelent. Persze, még van némi nyomás a gyomromban, ha erre gondolok, de azért mégis.. Az ember néha elképesztően érzékeny. Adott esetben persze úgy érzed itt a világ vége, de ha egy kis időd van feldolgozni (ill. néhány szemfüles családtagod, ezt el kell ismerni...) máris jobb. Mindjárt itt van számomra amúgy egy nagyon fontos dátum - inkább azzal foglalkozom, mint nyávosággal. Legyetek rosszak!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése