2010. július 16., péntek

felemás.


Hatalmas késztetést érzek, hogy beszámoljak az elmúlt hetemről, szóval reszkessetek!:) Hétfőn K-nl jártam, megnéztük a tükrök c. horrort. Ember! Én még úgy nem rettegtem. De nem arról van szó, hogy néhányszor összerezdültem, amikor a rendező húzta a néző idegeit. Folyamatosan féltem. Nagyon brutális volt. Aztán másnap szintén K.-val elmentünk fürdeni, isteni volt a Velencei tó víze. Szerdán, gondolom, nem történt semmi érdekes, mert nem maradt meg, a csütörtököt pedig a gyönyörűűűű filozófia tanulására szántam-.- Ma pedig kicsimmel voltunk fürdeni(L) Holnap szeretnék K.-val találkozni, meglátjuk, sikerül -e. Meg tanulni is kellene kissé. Most viszont oltári bűntudatom van. Felhívtam Titet otthon, mert hagyott nekem egy üzenetet féjszen, hogy ha ráérek, beszéljünk. Mivel a mobilomon MÁR MEGINT le vagyok égve (szerencse, hogy anyu ezt nem olvassa, tuti megölne=)] ezért fanyalodtam a vonalasra. Nem mintha különbség volna köztük, csak rászoktam a mobilra, és a szokás nagy úr. Viszont szemláomást belesétáltam valamibe amiről fogalmam sem volt, szal remélem nem okoztam neki nagy bajt...:( Nem akartam:(:(:( Most stesszelek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Könyvajánló: Lytons trilógia








Az 1920-as években kezdődő, majd három évtizeden és a II. Világháborún átívelő történet egy család életét követi nyomon. A Lytton dinasztián belül egyre több konfliktus érlelődik, miközben a történelem is egyre sebesebben sodorja őket magával.
Fordulatos családregény. Olyannyira, hogy 700 oldala ellenére nehéz letenni. Az utóbbi időben pedig, sajnos nem túl gyakori, hogy egy könyv képes legyen ezt elérni. A sodró lendületű, eseménydús regény nemcsak egy kis közösség életét, de a történelmi korszak fájdalmas tükrét is az olvasó elé tartja.
Celia Lytton anya és kemény üzletasszony, aki életét a család könyvkiadójának szenteli. Ikerlányai, Adele és Venetia, ezüstkanállal a szájukban születtek, gondolataik 18 éves korukban is csak a ruhák körül forognak. Adoptált testvérük, Barty, éppen az ellentétük, folyamatosan próbál kiszakadni a számára nyomasztó környezetből. A II. Világháború azonban nemcsak az ő, hanem a család többi tagjának, barátainak életére is felhőket vet, és miközben múltjukból féltve őrzött titkok kezdenek előkerülni, és minden erejükkel új szerzők és művek felkutatásán dolgoznak, a háborús világban meg kell tanulniuk újra élni – másképpen, más értékrenddel.
A Viharos évek utolsó lapja után sajnáljuk letenni a könyvet, olvasnánk még tovább. Szerencsére ezt hamarosan meg is tehetjük, sőt. A regény egy trilógia második része, mely azonban önmagában is megállja a helyét. Ha elolvassuk, kíváncsiak leszünk az előzményre (a Lázas évek már kapható), és várni fogjuk a folytatást.Penny Vincenzi regénye az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg

FORRÁS: http://www.kultography.hu/2011/08/26/egy-csalad-tele-titkokkal-%E2%80%93-viharos-evek/