Helyzetjelentés:) pár nap múlva újra..:)
Szép napom volt ma szerelmemmel, és egy vidám beszélgetésem K-val a pakolás kapcsán:) Szétnevettem magam, de komolyan:P:D Most négy napot Ukrajnában töltök az osztállyal. Érdekes lesz. Eddig morgolódtam lévén inkább mennék mondjuk Görögországba, a kúltura, a művészetek, és az irodalom őshazájába, a tenger mellé.. Oda, ahol még most is szikrázóan süt a nap, biztos jót tenne a torokfájásomnak.. inkább mint Ukrajnába, ráadásul kaparta a csőröm, hogy nem kérdeztek meg minket.. De annyiban igaz, hogy magamtól biztos nem mennék Ukrajnába, biztos az is szép, és így legalább láthatom. És ja, nyilván ősmagyar múltunk része, bár ezt sok országról elmondhatjuk. Az a félelmem viszont elhárult, hogy ezt a négy napot egy redva telepen fogom tölteni, mert megnéztem a panzió honlapját, és gyönyörű. Szerintetek? http://www.karpataljaturizmus.hu/index.php?p=sz&a=20 Nézzétek meg a képeket, gyönyörű. Két problémám van csak: háromnegyed HATKOR REGGEL INDUL a busz... és szerelmem is hiányozni fog. Mindegy, most megyek gyorsan fürdeni, hajat mosni meg ilyenek.. Majd jövök és mesélek:)
Könyvajánló: Lytons trilógia
Az 1920-as években kezdődő, majd három évtizeden és a II. Világháborún átívelő történet egy család életét követi nyomon. A Lytton dinasztián belül egyre több konfliktus érlelődik, miközben a történelem is egyre sebesebben sodorja őket magával.
Fordulatos családregény. Olyannyira, hogy 700 oldala ellenére nehéz letenni. Az utóbbi időben pedig, sajnos nem túl gyakori, hogy egy könyv képes legyen ezt elérni. A sodró lendületű, eseménydús regény nemcsak egy kis közösség életét, de a történelmi korszak fájdalmas tükrét is az olvasó elé tartja.
Celia Lytton anya és kemény üzletasszony, aki életét a család könyvkiadójának szenteli. Ikerlányai, Adele és Venetia, ezüstkanállal a szájukban születtek, gondolataik 18 éves korukban is csak a ruhák körül forognak. Adoptált testvérük, Barty, éppen az ellentétük, folyamatosan próbál kiszakadni a számára nyomasztó környezetből. A II. Világháború azonban nemcsak az ő, hanem a család többi tagjának, barátainak életére is felhőket vet, és miközben múltjukból féltve őrzött titkok kezdenek előkerülni, és minden erejükkel új szerzők és művek felkutatásán dolgoznak, a háborús világban meg kell tanulniuk újra élni – másképpen, más értékrenddel.
A Viharos évek utolsó lapja után sajnáljuk letenni a könyvet, olvasnánk még tovább. Szerencsére ezt hamarosan meg is tehetjük, sőt. A regény egy trilógia második része, mely azonban önmagában is megállja a helyét. Ha elolvassuk, kíváncsiak leszünk az előzményre (a Lázas évek már kapható), és várni fogjuk a folytatást.Penny Vincenzi regénye az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg
FORRÁS: http://www.kultography.hu/2011/08/26/egy-csalad-tele-titkokkal-%E2%80%93-viharos-evek/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése