2009. augusztus 30., vasárnap

Filmek. Jók, rosszak. Ahogy én láttam.:)




Bíbor violák
(Purple Violets, 2006)


Patti Petalson, egy valaha szépreményű, ám évek óta alkotói válsággal küszködő írónő, akinek házassága romokban hever. Élete azonban gyökeres fordulatot vesz, mikor váratlanul felbukkan régi szerelme, a szintén író Brian.

Nemzet: amerikai
Stílus: romantikus, dráma
Hossz: 103 perc

Igazándiból nem vártam túl sokat, amikor leültem megnézni ezt a filmet. Ez a pár sor, ami a DVD hátlapján is olvasható, nem ragadott meg túlzottan, egy ízben már vissza is raktam a polcra, azt gondolván, hogy ez a story "túl nyálas". De vannak korszakok az ember életében amikor jó elmenekülni kicsit a valóságból, még akkor is, ha amit választ egy kissé túl romantikusnak tetszik első látásra. Én pedig elég nyomott hangulatnak örvendtem akkoriban. És kellemesen csalódtam! Nem valami nyúlós vackot láttam, hanem egy kedves történetet, amely elmondja, hogy tudunk hosszú idő után újra hinni a tehetségünkben, és ha már ehhez van bátorságunk, akár a szerelem is ránk találhat. Igaz a művészekkel kapcsolatos históriák világ életemben vonzottak, lehet, hogy ez egyéni mánia, de szerintem ez mindenki számára élvezhető. Annak ellenére, hogy a túl sok káromkodás vesz le az értékéből azért nyugodt szívvel tudom ajánalni bárkinek aki egy könnyed mozizgatós délutánra/estére vágyik.



Holiday
(The Holiday)

színes magyarul beszélő amerikai romantikus vígjáték, 138 perc, 2006
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

rendező: Nancy Meyers
forgatókönyvíró: Nancy Meyers
zeneszerző: Hans Zimmer
operatőr: Dean Cundey
producer: Bruce A. Block, Nancy Meyers

szereplő(k):
Cameron Diaz (Amanda)
Kate Winslet (Iris)
Jude Law (Graham)
Jack Black (Miles)
Eli Wallach (Arthur Abbott)
Rufus Sewell (Jasper)
Edward Burns (Ethan)

Két fiatal nő, két összetört szív. Iris reménytelenül szerelmes a kollégájába, akivel viszonyt folytat. Nem elég, hogy érzelmei viszonzatlanul maradnak, a férfi a karácsonyi bulin bejelenti, hogy eljegyezte az egyik kolléganőjüket. Eközben a munkamániás Amanda rájön, hogy a barátja megcsalja, ezért kiadja az útját. A két összetört szívű lány a világhálón akad egymásra. Miután kölcsönösen elsírják bánatukat, elhatározzák, hogy kipihenik megpróbáltatásaikat. Mivel az egyik Londonban, a másik pedig Los Angelesben él, kitalálják, hogy otthont cserélnek. A pasimentes vakáció nem a tervek szerint alakul.



NA. Ez az a tipikus DVD hátlap, amiből 1., semmit nem tudsz meg. 2., rohadtul nem kelti fel az érdeklődésed, és nem is jó oldaláról fogja meg az egészet. Szerintem. Tehát ahogy én láttam:)

Adott a két nő, ezt aláírom. De megtört szívű? Ne röhögtess már! Amanda, aki amúgy foglalkozására nézve film előzeteseket készít, kifejezetten tűről pattant. Amikor megtudja, hogy A FÉRJE (NEM a barátja. Van némi különbség, igaz?) megcsalta, a 24 éves recepciósával, olyan sebességgel penderiti ki a házból, hogy azt bármelyik lánynak tudnám ajánalni aki egy faszfej pasitól meg akar szabadulni. Közben te megszakadsz a nevetéstől, mert a férj fejét eltalálja néhány tűsarkú és edző cipő is...
Az igaz, hogy Iris kicsit a lelkére veszi a lehetetlen munaktársát, de bármilyen szívtelennek is tűnök most a szemetekben, engem inkább Iris háza fogott meg, ami jellegzetes angol házikó, egy kis zúg, kandallóval, pattogó tűzzel, és egy bájos, meghatározhatatlan fajtájú kutyával Charlie-val.

Azután Amanda, aki el akar menekülni kicsit a munka, a rohanás elől, rátalál egy otthon csere honlapra, s míg Iris a hatalmas medencével ellátott, napsütte villában találja magát, addig Amanda megismerkedik azzal, milyen magassrkúban térdig érő hóban botladozva egy ismeretlen tájon járni. Miközben Amandához betoppan a félig részeg Graham, aki irodalom kritikus, és egyébb iránt Iris bátyja, Iris megismerkedik Miles-szal, a zeneszerzővel, akiben lehetséges szerelmet, és a bogaras,valaha világhírű forgatókönyv íróval, Arthur Abbottal - akiben jó barátot - lát. Node, minden poént nem lövünk le, ez meg még csak a fele:)

Bárkinek bátran ajánlom, aki örömmel kuporodik a tv elé, egy nagy rakás popcornnal, hogy egy izgalmas, vicces és fordulatosan romantikus mesét nézzen meg.






Mindenképpen talán
(Definitely, Maybe)

színes magyarul beszélő amerikai-angol-francia romantikus vígjáték, 112 perc, 2008
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

rendező: Adam Brooks
forgatókönyvíró: Adam Brooks
zeneszerző: Clint Mansell
operatőr: Florian Ballhaus
producer: Tim Bevan, Eric Fellner
vágó: Peter Teschner

szereplő(k):
Ryan Reynolds (Will Hayes)
Abigail Breslin (Maya Hayes)
Rachel Weisz (Summer Hartley)
Isla Fisher (April)
Elizabeth Banks (Emily)
Derek Luke (Russell McCormack)
Kevin Corrigan (Rafael)
Kevin Kline (Hampton Roth)

Mindenképpen talán
(Definitely, Maybe)

színes magyarul beszélő amerikai-angol-francia romantikus vígjáték, 112 perc, 2008
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott





Will Hayes, a harmincas manhattani apuka épp egy válás közepén jár, amikor tíz éves kislánya, Maya - egy iskolai felvilágosító óra hatására - faggatni kezdi őt a házassága előtti életéről. Maya mindent tudni akar arról, hogy a szülei hogyan ismerkedtek meg, és hogyan szerettek egymásba. Will végül is kötélnek áll, de egy feltétellel: megváltoztatja a neveket a történetben, és Mayának magának kell rájönni a végén, hogy Will szíve hölgyei közül ki is az ő anyukája... Vajon Will egyetemista szerelme, a megbízható, nyílt szívű Emily? Vagy régi barátja és bizalmasa, a vidám és cserfes April? Esetleg a szabad szellemű, bohém, de ambiciózus újságírónő, Summer? Amint Maya elkezdi összerakni apja románcainak összekeveredett darabjait, lassan rádöbben, hogy a szerelem sem nem egyszerű, sem nem könnyű... Vajon kiderül-e a végén, hogy ki is a nagy szerelem? És vajon lesz-e happy end?
Mindenképpen.
Talán.

Hááááát. Nem tudom. Az idézet, amit egy bizonyos könyvben olvashatunk -e film keretei között igazán szép, az tetszett, de kissé keserves történet. Nem tetszett túlzottan. Nem tudtam önfeledten nevetni, a legjobb karakterek szépen lassan elszivárogtak, a főszereplő kislány pedig idegesített. A vége jó volt, de én még abban is láttam hézagokat. Vajon én ítélem meg rosszul? Kiváncsi vagyok a véleményetekre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Könyvajánló: Lytons trilógia








Az 1920-as években kezdődő, majd három évtizeden és a II. Világháborún átívelő történet egy család életét követi nyomon. A Lytton dinasztián belül egyre több konfliktus érlelődik, miközben a történelem is egyre sebesebben sodorja őket magával.
Fordulatos családregény. Olyannyira, hogy 700 oldala ellenére nehéz letenni. Az utóbbi időben pedig, sajnos nem túl gyakori, hogy egy könyv képes legyen ezt elérni. A sodró lendületű, eseménydús regény nemcsak egy kis közösség életét, de a történelmi korszak fájdalmas tükrét is az olvasó elé tartja.
Celia Lytton anya és kemény üzletasszony, aki életét a család könyvkiadójának szenteli. Ikerlányai, Adele és Venetia, ezüstkanállal a szájukban születtek, gondolataik 18 éves korukban is csak a ruhák körül forognak. Adoptált testvérük, Barty, éppen az ellentétük, folyamatosan próbál kiszakadni a számára nyomasztó környezetből. A II. Világháború azonban nemcsak az ő, hanem a család többi tagjának, barátainak életére is felhőket vet, és miközben múltjukból féltve őrzött titkok kezdenek előkerülni, és minden erejükkel új szerzők és művek felkutatásán dolgoznak, a háborús világban meg kell tanulniuk újra élni – másképpen, más értékrenddel.
A Viharos évek utolsó lapja után sajnáljuk letenni a könyvet, olvasnánk még tovább. Szerencsére ezt hamarosan meg is tehetjük, sőt. A regény egy trilógia második része, mely azonban önmagában is megállja a helyét. Ha elolvassuk, kíváncsiak leszünk az előzményre (a Lázas évek már kapható), és várni fogjuk a folytatást.Penny Vincenzi regénye az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg

FORRÁS: http://www.kultography.hu/2011/08/26/egy-csalad-tele-titkokkal-%E2%80%93-viharos-evek/