Kezdjük azzal, hogy tegnap remek napom volt K.-nál. Nincs is jobb a barátoknál, bármilyen furcsán hangzik ez, néhány korábbi bejegyzésemet tekintve. Szeretem őket, akkoris(L) Megnéztük a Gyilkos tréfát, ami egy nagyon jó story, csak iszonyatosan félelmetes. Rájöttem, hogy rettegek a bóhocoktól. És bizony szükséges volt nekem az a rakat párna a szemem elé, hogy ne fussak el:) A másik amit néztünk, a Rózsa vére, ami egyszerűen fantasztikus, ha engem kérdeztek. Az a főszereplő karakter! Bár tudnék ilyet írni! Stephen King bámulatos. Bármilyen furcsa, valami rokonságot éreztem vele,ezzel a főszereplővel, vagy szerettem volna azt érzeni. Ami így belegondolva még különösebb. Dehát, mit várunk tőlem? Azt hiszem, sosem voltam tucatpéldány=) Ma meg volt itt kicsim, ami nagyon nagyon boldog napot eredményezett=) Ezen kívül, sok sok gondolkodni valót adott, jót is rosszat is, de hál Isten, az élet nem fekete, és fehér, hanem lila sárga, piros, narancssárga, ibolyaszín, és még soksoksok színű=) Aki ismeri az én logikátlan logikámat, az kikövetkeztette, hogy ez azt jelenti: mindent meg lehet oldani, és én igenis meg is fogom tudni tenni=) Most pedig boldog vagyok, és pont.=)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése