Most megint van miről mesélnem, szóval itt vagyok. Gyorsan elrepült ez a hét. K-nál jártam, majd ő jött ide, a kettő között meglátogatott a párom, majd újra K tisztelt meg látogatásával. Ismét rájöttem mennyire szeretem a barátaimat:) Tegnap pedig sor került nővérem születésnapjára. Torta, ajándékok, újongás, minden ami kell:) Nagyon kellemes volt. És volt egy meglepetés, ami még a többinél jobban is felkeltette a figyelmem. Jártatok már Gánt közelében? Már olvashattátok tőlem ennek a kicsi, eldugott falu nevét, mert télen jót szánkóztam arra a családdal. Akkor viszont elkerülte a figyelmem, egy meredek, fűvel borított magaslat. (Nyilván, mert hó fedte éppen:P) Szóval,most tudtam meg, hogy ez a magaslat tele van, síma, fehér, nagy kövekkel. Arra pedig az a szokás, hogy az emberek mini 'emlékműveket' emelnek. A domboldal tele van kövekből kirakott mosolygós fejekkel, szívecskékkel, párocskák neveivel, becenevekkel, dátumokkal, meg mindennel. Ha engem kérdeztek, ez sokkal humániusabb fajtája az emlékek megőrzésének, mintha egy fa törzsébe szívet vésnék. Amellett fantáziadúsabb, és látványosabb is, lévén a 'felíratokat' már távolról látni:) Lényeg a lényeg, hogy mostmár nővérem nevének is van egy ilyen 'monumentuma', alatta egy szintén kőből készült 29-essel (aznap lett ugyanis 30 éves.) Nagyon romantikusnak, édesnek, és ötletesnek tartom. Pláne, hogy az ilyen betűket a terület meredeksége miatt nem is könnyű kirakni. Mellette előléptették kedvenc sógoromat örnaggyá, szóval éljenek a dupla ünnepek!:)
És ma? Ma fáradt vagyok, fejfájós, és tétlen. Dehát ilyennek is kell lenni nem?
Ui: Hiányolom Titet:(:)(L)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése