2010. január 30., szombat

az élet csupa szín.:)


hát most megint amolyan összefoglaló szerűt kell, hogy írjak, mert megint rengeteg minden történt. Először is, voltam K. - nál, és jóóó volt! Megírtuk az angolt, na jó, igazából kimásoltuk a megoldást, mert K.-nak megvolt, de erről hallgassatok!:) Hiába, a találékonyságot még a lelkiismereti törvények sem tiltják nem? Ezen kívül megnéztük a 2012-öt, mindenkinek csak a ajánlani tudom. A könyveken kívül a filmek szerelmese vagyok. Gondoltam is rá, hogy megyek filmes szakra a bölcsészeten belül. Majd meglátjuk. Hiába, nekem mindenképp ez a bölcsészet kell nincs mese:) Szóval, nagy élmény volt. Ma meg nagy erökkel szurkoltam Titnek, mert nyelvvizsgázott.. Persze tök feleslegesen parázik, mert úgyis meglesz, szal mindegy.. Ó, és volt itt kicsim is. Hű gyerekek én rohadt szerelmes vagyok:) Persze aki kicsit is ismer, az tudja.. Néztük a másnaposokat.. Nos, az is egy olyan film, amit csak ajánlani tudok!

Hiába, ma ilyen filmes hangulatban vagyok... Néztük a törvénytisztelő polgárt is. De azt csak erős idegzetüeknek ajánlom:P Holnap meg tanulgatni fogok, nagy nagy erőkkel. Ahogy írtam is Valakinek.. Tele vagyok energiával, boldog és tettre kész vagyok:D S mint látszik szines hangulatban:)

2010. január 28., csütörtök

hullámvasúúúút:)




Pörög, forog... és élvezi:)


Annyi minden történt velem mostanában, hogy ha mindet össze akarnám szedni, azt sem tudnám, hol is kezdjem. Először is, szánkóztunk egy nagyot a familyvel, mindenkinek csak ajánlani tudom Gántot, komolyan. Nagyokat borultunk, halálra nevettük magunkat, ahogy azt kell. Vasárnap meg láttam Őt, egyszóval tökéletes volt a hétvégém. Azután megint egy fárasztó hét, faktok, nyolc óra, anyád. Azóta írtam két dogát, egy bioszt ami érdekes módon jó lett, és egy irodalmat, ami érdekes módon nem. Megboldondult a világ? Hányok a biosztól, és imádom az irodalmat. Mostmivan? Azért nem aggódom. Még ha valami meglepetés okán szar is lesz amit írtam, úgyse hagyom békén, míg ötöst nem ad. Szal mindegy. Ok, most hagyjuk abba ezt az isolás jókislányos valamit, és vigyünk bele valami színt. A bált megszívtam, nem jött össze, pedig szívesen mentem volna Veled. Remélem nem okoztam fájdalmat. Lesz még, és az ég sem akadályozza majd meg, hogy ott legyek. Amúgy nyugis hetem van (eddig...) rengetegen hiányoznak szegény K. is beteg. (Holnap megyeeeek. És megoldom neki az angolt is.) Szóval sok minden van. Békésen vegetálok, szimbiózisban élek mindenfélével és fotószintetizálok, meg a többiek.. Ja, ha valakinek nem tűnt volna fel: TAVASZT AKAROK. ÉS NYARAT. Jó? Szeretem a telet a melankólikus gondolataival, a merengésével, a zimankójával, és a karácsonnyal. De elegem van abból, hogy ezer réteget kell viselnem, ha ki akarok mozdulni két percre. Unom a kabátot, sapkát sálat.. Egy egyszerű farmert, polót akarok meg ag tornacipőt. Régen hevertem csak úgy a fűben, és régen bámulhattam úgy az eget, hogy nem azon kellett filóznom, hogy mikor ázik át a gatyám, és mikor szál egy hópihe az órromra. Ez nem egy vádirat a tél ellen, de... értitek. Na. Kb. Ez van. Ti hogy vagytok?:)

2010. január 22., péntek

remény rabjai

This a crappy day
De mostantól mindent komolyan veszünk.
Most már jól vagyok.
Mondjuk.
Nem adok fel semmit.
És minden jó lesz

Ugye?
Igen.
Muszáj.
Így lesz.

2010. január 20., szerda

0 értelem

Boldog, - szerelmes.
Fáradt. - sokat tanult.
Karierista - még kéne tanulnia
Imádja az irodalmat - de irodalom túladagolása lesz
Bosszús - holnap suli, nem tudja, mikor végez
Reménykedő - ha Tit megy át pozitivba már csak minden rendben lesz (szeretlek, kicsi lááány:D)
Kezd átmenni ebbe a mindig más színű "hagyjunk egymásnak üzeneteket" stílusba
Denembaj.
Ez most egy ideig ilyen lesz.

2010. január 18., hétfő

névtelen dokumentum

Békén lehet hagyni. Ez nem segítség.

2010. január 17., vasárnap

:)

Halálosan fáradtan, boldogan, zokniban, és sálban.:)

2010. január 16., szombat

üzenet a palackban


fáradt, fáradt, fáradt fáradt fáradt.

és tulajdonképp elégedett, mert elért kb mindent amit ki lehetett hozni ebből a félévből. ha az a kedves nőszemély megadja az ötöst irodalomból és TB békénhagy hittanból akkor minden tökéletes.

Amúgy aggódalmasan. Én nem akarok fájdalmat okozni senkinek, és nem akarom, hogy sok minden szart kelljen hallgatnia azért, mert létezem. Ha valakinek valami baja van - lám, csak ismétleni tudom magam - akkor azt velem közölje. Megértését előre is köszönöm. És főképp nem akarok hiszériásan viselkedni. Velem bármit meg lehet beszélni. Csak hidd el, hogy így van.


TITNEK SOK Szeretettel!


Én nem sajnálom, hogy olyan vagy, amilyen.

Nem tehetsz róla, milyen vagy?

Bár én lennék önkéntelenül, magamtól, minden erölködés nélkül ilyen jó ember.

Ha engem kérdezel, ne is változtass, mert jó vagy így, és kész.

Ha pedig kevesen értenek meg, az legyen az ő problémájuk.

Nem tudom, szerinted, én milyen szinten állok ezzel, de a szeretet megvan.

Azt se tudom, olvasod -e majd, de remélem igen:)



Üdvözlet, mindenkinek a Baltikumról, Titet viszem magammal. Hamarosan lesz a szülinapunk, mindkettőnknek, ajándékot lehet küldeni, amúgy ció:P:D

*sípszó üzenet vége.*

Könyvajánló: Lytons trilógia








Az 1920-as években kezdődő, majd három évtizeden és a II. Világháborún átívelő történet egy család életét követi nyomon. A Lytton dinasztián belül egyre több konfliktus érlelődik, miközben a történelem is egyre sebesebben sodorja őket magával.
Fordulatos családregény. Olyannyira, hogy 700 oldala ellenére nehéz letenni. Az utóbbi időben pedig, sajnos nem túl gyakori, hogy egy könyv képes legyen ezt elérni. A sodró lendületű, eseménydús regény nemcsak egy kis közösség életét, de a történelmi korszak fájdalmas tükrét is az olvasó elé tartja.
Celia Lytton anya és kemény üzletasszony, aki életét a család könyvkiadójának szenteli. Ikerlányai, Adele és Venetia, ezüstkanállal a szájukban születtek, gondolataik 18 éves korukban is csak a ruhák körül forognak. Adoptált testvérük, Barty, éppen az ellentétük, folyamatosan próbál kiszakadni a számára nyomasztó környezetből. A II. Világháború azonban nemcsak az ő, hanem a család többi tagjának, barátainak életére is felhőket vet, és miközben múltjukból féltve őrzött titkok kezdenek előkerülni, és minden erejükkel új szerzők és művek felkutatásán dolgoznak, a háborús világban meg kell tanulniuk újra élni – másképpen, más értékrenddel.
A Viharos évek utolsó lapja után sajnáljuk letenni a könyvet, olvasnánk még tovább. Szerencsére ezt hamarosan meg is tehetjük, sőt. A regény egy trilógia második része, mely azonban önmagában is megállja a helyét. Ha elolvassuk, kíváncsiak leszünk az előzményre (a Lázas évek már kapható), és várni fogjuk a folytatást.Penny Vincenzi regénye az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg

FORRÁS: http://www.kultography.hu/2011/08/26/egy-csalad-tele-titkokkal-%E2%80%93-viharos-evek/