2010. január 16., szombat

üzenet a palackban


fáradt, fáradt, fáradt fáradt fáradt.

és tulajdonképp elégedett, mert elért kb mindent amit ki lehetett hozni ebből a félévből. ha az a kedves nőszemély megadja az ötöst irodalomból és TB békénhagy hittanból akkor minden tökéletes.

Amúgy aggódalmasan. Én nem akarok fájdalmat okozni senkinek, és nem akarom, hogy sok minden szart kelljen hallgatnia azért, mert létezem. Ha valakinek valami baja van - lám, csak ismétleni tudom magam - akkor azt velem közölje. Megértését előre is köszönöm. És főképp nem akarok hiszériásan viselkedni. Velem bármit meg lehet beszélni. Csak hidd el, hogy így van.


TITNEK SOK Szeretettel!


Én nem sajnálom, hogy olyan vagy, amilyen.

Nem tehetsz róla, milyen vagy?

Bár én lennék önkéntelenül, magamtól, minden erölködés nélkül ilyen jó ember.

Ha engem kérdezel, ne is változtass, mert jó vagy így, és kész.

Ha pedig kevesen értenek meg, az legyen az ő problémájuk.

Nem tudom, szerinted, én milyen szinten állok ezzel, de a szeretet megvan.

Azt se tudom, olvasod -e majd, de remélem igen:)



Üdvözlet, mindenkinek a Baltikumról, Titet viszem magammal. Hamarosan lesz a szülinapunk, mindkettőnknek, ajándékot lehet küldeni, amúgy ció:P:D

*sípszó üzenet vége.*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Könyvajánló: Lytons trilógia








Az 1920-as években kezdődő, majd három évtizeden és a II. Világháborún átívelő történet egy család életét követi nyomon. A Lytton dinasztián belül egyre több konfliktus érlelődik, miközben a történelem is egyre sebesebben sodorja őket magával.
Fordulatos családregény. Olyannyira, hogy 700 oldala ellenére nehéz letenni. Az utóbbi időben pedig, sajnos nem túl gyakori, hogy egy könyv képes legyen ezt elérni. A sodró lendületű, eseménydús regény nemcsak egy kis közösség életét, de a történelmi korszak fájdalmas tükrét is az olvasó elé tartja.
Celia Lytton anya és kemény üzletasszony, aki életét a család könyvkiadójának szenteli. Ikerlányai, Adele és Venetia, ezüstkanállal a szájukban születtek, gondolataik 18 éves korukban is csak a ruhák körül forognak. Adoptált testvérük, Barty, éppen az ellentétük, folyamatosan próbál kiszakadni a számára nyomasztó környezetből. A II. Világháború azonban nemcsak az ő, hanem a család többi tagjának, barátainak életére is felhőket vet, és miközben múltjukból féltve őrzött titkok kezdenek előkerülni, és minden erejükkel új szerzők és művek felkutatásán dolgoznak, a háborús világban meg kell tanulniuk újra élni – másképpen, más értékrenddel.
A Viharos évek utolsó lapja után sajnáljuk letenni a könyvet, olvasnánk még tovább. Szerencsére ezt hamarosan meg is tehetjük, sőt. A regény egy trilógia második része, mely azonban önmagában is megállja a helyét. Ha elolvassuk, kíváncsiak leszünk az előzményre (a Lázas évek már kapható), és várni fogjuk a folytatást.Penny Vincenzi regénye az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg

FORRÁS: http://www.kultography.hu/2011/08/26/egy-csalad-tele-titkokkal-%E2%80%93-viharos-evek/