2009. szeptember 8., kedd

Sleepy, kind, half free day...And sadness pursuing they who I love...


Megint én.:)
Álmos vagyok, pedig hála annak, hogy nincs suli (éljen a 70 éves suli épület!) 10-ig aludtam. Bár ha jobban belegondolok kipihent vagyok és vidám. Igaz hittant kéne tanulni mert érettségizni kellene belőle de nem gond:D Meg bele kéne szagolni abba a latinba is, csak úgy távolról, de nem baj... :) Mindezt majd délután.
Nyugodt hangulatban vagyok, és kb. egy hete először nem vagyok ideges.Hihetetlenül élvezem.:) Egyedül vagyok itthon, mert anyuék valami gatyát vesznek - egyedül, leszámítva aput, aki először elkergetett a gép elől, hogy pasziánszozhasson, pedig egy kellemes beszélgetés közepén voltam... Aztán kisvártatva megunta a játékot és elment tv-t nézni... De akkor a beszélgető partnerem már nem volt gép előtt... Szóval nagyon tudtam szeretni az őseimet... Majd este bepótoljuk. Addig is!



KözérdeKözlemény Titnek!


If You need us any time, we're here. I know, I said this many times already,

but I cannot say something else. Do not be sad only!



És egy szám neki, meg még valakinek akit nagyon szeretek, csak mert valami kellemesre emlékezet, és most nagyon nagy szükségünk van mosolyra... Olyan igazira...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Könyvajánló: Lytons trilógia








Az 1920-as években kezdődő, majd három évtizeden és a II. Világháborún átívelő történet egy család életét követi nyomon. A Lytton dinasztián belül egyre több konfliktus érlelődik, miközben a történelem is egyre sebesebben sodorja őket magával.
Fordulatos családregény. Olyannyira, hogy 700 oldala ellenére nehéz letenni. Az utóbbi időben pedig, sajnos nem túl gyakori, hogy egy könyv képes legyen ezt elérni. A sodró lendületű, eseménydús regény nemcsak egy kis közösség életét, de a történelmi korszak fájdalmas tükrét is az olvasó elé tartja.
Celia Lytton anya és kemény üzletasszony, aki életét a család könyvkiadójának szenteli. Ikerlányai, Adele és Venetia, ezüstkanállal a szájukban születtek, gondolataik 18 éves korukban is csak a ruhák körül forognak. Adoptált testvérük, Barty, éppen az ellentétük, folyamatosan próbál kiszakadni a számára nyomasztó környezetből. A II. Világháború azonban nemcsak az ő, hanem a család többi tagjának, barátainak életére is felhőket vet, és miközben múltjukból féltve őrzött titkok kezdenek előkerülni, és minden erejükkel új szerzők és művek felkutatásán dolgoznak, a háborús világban meg kell tanulniuk újra élni – másképpen, más értékrenddel.
A Viharos évek utolsó lapja után sajnáljuk letenni a könyvet, olvasnánk még tovább. Szerencsére ezt hamarosan meg is tehetjük, sőt. A regény egy trilógia második része, mely azonban önmagában is megállja a helyét. Ha elolvassuk, kíváncsiak leszünk az előzményre (a Lázas évek már kapható), és várni fogjuk a folytatást.Penny Vincenzi regénye az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg

FORRÁS: http://www.kultography.hu/2011/08/26/egy-csalad-tele-titkokkal-%E2%80%93-viharos-evek/