Hello emberek, én újra itt. Az igazat megvallva, kicsit jobban. Oké, hülye, ne ijedj meg, nem hallotta senki, hogy kimondtad ezeket az őrült szavakat. Szóval, úgy gondolom, kezdenek rendben lenni a dolgok... Persze vasárnap még félek kicsit, de amint meglátom, minden jó lesz. Utána pedig valamikor októberben utazom, s akkor majd megint rettegek... De mindent meg fogok oldani! S különben, nagyon boldog vagyok. Kicsit aggódom miatta, de alapvetően megvagyok. Ez nagyon ködös bejegyzés lett, igaz? De nem baj, így nem adom ki senki magánügyeit, még a sajátjaimat se, én viszont tudom, hogy miről van szó, és könnyít minden az írás. 
Most megint magam vagyok, vidám beszédes, gondolkodó, nevetős, bolond. Rájöttem, életemben sokadszorra, hogy az élet egy játék. Igaz, néha vérre menő játék, de azért csak játék marad. Szivárványt kell nézni, csillagokat, fűben kell boklászni, mézes málnás páleszt kell inni, nagyokat kell sétálni és nevetni, és jó könyveket kell olvasni... Az elmúlt egy hétben többször is rácsodálkoztam milyen mulandó az élet. Láttam két embert, akik világ életükben összetartoztak, és márra már egymás nevének felidézése is nehezükre esik... Nem vagyok az az élj a mának fajta, legalábbis a mondat rossz értelmében nem. Én igenis szeretek tervezgetni, szeretem tudni, hogy mit kell tennem. De annyi csodát akarok bezsufolni egy napba amennyi csak belefér, hogy ha véletlenül elkapna egy nagy két lábon járó almáspite, ne bánjak semmit. Már így is túl sok mindent bánok. Mindezt szépen lassan, nyugisan sétálva akarom megtenni, hogy mindenre legyen időm. Tudom fura lehet ezt olvasni, de ma (és már pár napja.) ilyen a hangulatom. Azt ajánlom, srácok, legyetek minnél többet azokkal, akik fontosak netek, mindegy, hogy család, barátok, vagy szerelem.. - mert mire észbekaptok elillannak, mint a nyári szellő.
Üzenném ezt mindazoknak akik nem hagynak élni a teljesítés fontosságával. Bennem van teljesítési vágy, nem is kicsi, de sokat érek bármely hivatalos okmánnyal, ha senki nem marad lassan, akivel az örömöt megosszam. Ehhez a beszükült látásmódhoz meg csak gratulálni tudok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése