Jelentem egy nap kupac hó közepéről.. hogy élek:) Ma volt szerencsém idióta iskolai rendezvényhez, különös barátokhoz... és az én drága, drága páromhoz. Jelentem, "túl vagyok" az első ajándékozáson. Annyira jó volt! Az álomfogó, amit készítettem, szerintem illik hozzá:) A mécses amit kapott, egy keleti fejet formáz, de az volt a vicces, hogy én is mécsest kaptam:) Ó, és sáááálat:) Nem is vagyok ilyen jó... Hatalmas a hóesés. Az az abszolut vágyam, hogy legyen nagy hóakadály (persze, csak úgy, hogy a vonatok járni tudjanak, személyes okokból...) és -e miatt legyen egy nappal hosszabb a karácsonyi szünet. De úgyse lesz ilyen szerencsém... Már csak azért imádkozom, hogy a szilveszteri terveim jöjjenek össze. Kérlek, kérlek, kérlek, kérlek, kérlek, kérlek! Nagyon nagyon fontos lenne. Amúgy, karácsonyi hangulatom van.. Nagyon szeretnék örömet okozni mindenkinek. De... különös érzés, amikor nem tudod, hogy tulajdonképpen kihez is tartozol.. Úgy barátság szinten persze. Vannak persze a piromániás részleg, és egy rakat srác, de én most két barátnőre gondolok. Ráadásul, mintha az egyikkel semmi probléma nem lenne, ha rajtunk kívül senki nincsen ott. Mellesleg, vele kapcsolatban volt egy nagyon édes élményem, ami emlékeztetett a régi időkre:) Valahol jó volt.. valahol meg szar, mert... sok minden hiányzik. Najó! Elég a nyavalygásból. Vissza a kellemes karácsonyi hangulathoz. Boldog vagyok:) Pedig tényleg nem érdemlem ezt a sok jót:) Remélem én is legalább ekkora örömet tudok majd okozni, mint amekkorát ma okoztak nekem.. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése